Szentes Város Képviselő-testülete a február 27-ei ülésén fogadta el a 2025 évre vonatkozó költségvetést, amely minden idők legkeményebb megszorításait követeli az intézményektől és az önkormányzat gazdasági társaságaitól. A költségvetés bevételi és kiadási főösszege 11.608.576 ezer forint. Szabó Zoltán Ferenc polgármester érdeklődésünkre összegezte azt a folyamatot, ahogyan az önkormányzatok gazdasági önállósága az utóbbi két évtized alatt alakult.

– Kb. 20 évvel ezelőtt a személyi jövedelemadó egy része itt maradt a városban, plusz a teljes gépjárműadó, ami pl. 12 éve 200 millió forintot jelentett, és nálunk maradt az iparűzési adó egésze. Ekkor a mindenkori törvényhozó teret adott az önkormányzatoknak önkormányzatiságuk megfelelő források melletti gyakorlásához.

– A folyamatok a COVID idején kezdtek változni, jól gondolom?

– A 2020 évi volt az első költségvetésem, két hétig volt életben, mert március 16-án lezárt minden, onnantól túlélési fázisba kellett kapcsolni a településeknek, és ez a COVID helyzet tartott mintegy másfél évig. Attól függően, hogy állami feladatokat is ellátunk és harcolunk közösen az állammal az egészségügyi biztonság érdekében, a szolidaritási adó, más elvonásokkal együtt már jelentős összeget tett ki. Erre jött 2022-ben az energiaválság, ami miatt a működésünk több százmillió forinttal terhelődött. 2023-ban az energia válság egész évben tartott, és már 400 millió forint szolidaritási adót fizettünk. 2024-ben 534 milliót, és a legmerészebb rémálmaimban sem képzeltem, hogy idén közel 600 millió forint ennek a kéznek az elvonása. A másik kéz vitt egyre több energia és működési költséget, a harmadik kéz elvette a mentőövet, amit dobnának a vállalkozások, mert többletbevételünk származhatna az iparűzési adóból. Már egy az egyben a kormány elveszi és létrehozza a Versenyképes Járások Programot.
– Hogyan alakul mindeközben a költségvetés forráshiánya?
– 2025-ben az összes intézmény és gazdasági társaság a meglévő forrásaik felett 1,6 milliárd forintot kért volna karbantartásra, rezsiköltségekre, bérre, járulékra. Az évek alatt felhalmozódó elvonásokkal elvettek 2-3 milliárd forintot. Ha mindenkinek tudtuk volna minden kívánságát teljesíteni 2025-ben, de ezek a típusú elvonások nem lettek volna, lenne közel 1 milliárd forint szabad felhasználású pénzünk, amelyből újabb pályázati önrészeket tudnánk létrehozni, de már a Városházára is ráférne a felújítás, s az immár 30 éve rendbe hozott könyvtárunk is fejlesztésre szorulna, és sorolhatnám… Az évről évre való halmozódás okozza a bajt. Megértjük, hogy 1-2 évig nagyobb erőfeszítést kell vállalnunk az állam felé, de ez már sok. Odáig jutottunk, hogy a működésünkben lett mintegy 100 milliós forráshiányunk.  
– Sokaknak esett rosszul a kommunális adó megemelése…
– A mindannyiunk által befizetett kommunális adó összege (kb. ez évben 105-110 millió forint – szerk.) a város közvilágítását sem fedezi…

– A képviselő-testület határozati javaslatot fogadott el arról, hogy felterjesztési jogával, kérelemmel él az illetékes minisztériumokhoz. Mi ennek a lényege?
– Amikor a gépjárműadó 60%-át 2020-ban elvették, mintegy 120 millió forinttal csökkentek a következő évek lehetőségei. Majd a maradék 40%, 90-95 millió forint évente, ugyancsak sorra került. Azonban törvény írja elő azt Magyarországon, hogy az önkormányzatok a minisztériumok, ill. az állam felé felterjesztési joggal élhetnek közügyekben. A felterjesztésről a képviselő-testület döntött és a minisztériumnak megküldte. A rendelkezésre álló 30 nap alatt, 2022 novemberétől a mai napig válasz nem érkezett. Az új határozatban, másfél év elteltével ezt a kérést megismételjük. Továbbra is fenntartjuk, hogy a gépjárműadó legutóbb elvont 40%-át adják vissza a településeknek. A másik határozat arról szól, hogy a szolidaritási adó ebben a formájában a települések működését veszélyezteti. Kérjük a szolidaritási adó felülvizsgálatát, és annak eltörlését. – A 3,4 milliárdos fejlesztési forrás legjelentősebb beruházásaként mit emelne ki?
– A legfontosabbak ma az energia megtakarítást szolgáló fejlesztések. Most lehetőségünk van rá, hogy a tavalyi árnál olcsóbban 23 közintézményünknél napelem fejlesztést hajtsunk végre. Folynak a tárgyalások az Üdülőközpont ez irányú, nagyobb léptékű fejlesztéséről is.
– Ősztől bezár az Árpád utcai óvoda. Az épület ezután hogyan hasznosul?
– Sokszor keresnek meg civil szervezetek, helyet keresve, és tény, hogy a Kisérnek jelenleg nincs közösségi tere. A magam részéről úgy gondolom, hogy ezt a hiányt pótolhatjuk a jövőben az Árpád utcai épülettel.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2025 03 11 20:09-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Rónahír / Soroló / Szentes hírei online, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.