E havi témánk: 2011. évi adó- és járulékváltozások
A Katalin Team Adó- és Pénzügyi Tanácsadó KFT ügyvezetõje, Kánvási Katalin közgazdász, igazságügyi adó- és járulékszakértõ rovata.
– SZJA: minden adózóra, minden tevékenységével kapcsolatosan 16% az adó. Megszûnik az adóterhet nem viselõ járandóság fogalma. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjat, gyest, stb. nem kell az adóbevallásba beállítani, mint adóalap növelõ tényezõt. Családi kedvezmény 1 gyermek után is érvényesíthetõ.
– Megszûnik a választási lehetõség ingatlan bérbeadásból származó jövedelem külön adózására vonatkozóan.
– A természetbeni juttatások fogalma megszûnt, helyette béren kívüli juttatások vannak.
– Továbbra is adható évi három alkalommal csekély értékû ajándék. A minimálbér 10%-át meg nem haladó juttatás után a kifizetõnek az 1,19%-kal növelt összeg után kell 16% SZJA-t és 27% EHO-t megfizetnie.
– Társasági adó: az adókulcs a megtermelt nyereség után 500 millió Ft árbevételig 10%.
– Helyi adó: megszûnik két adónem: a vállalkozások kommunális adója és az üdülõépület utáni idegenforgalmi adó.
– Társadalombiztosítás: 2011. 12. 01-tõl a nyugdíjbiztosítási járulék „nyugdíj-hozzájárulás”-ra változik. Tudni kell, hogy ha valaki járulékot fizet, azért egyszer majd valamit az állam köteles adni (visszaadni). Ha valaki „hozzájárulást” fizet, azért majd egyszer semmit nem fog kapni.
– Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5%-ról 10%-ra emelkedik. Ennek az az oka, hogy valamibõl a 2011. 01. 01-én nyugdíjba engedett nõk (kb. 40.000 fõ) nyugdíját ki kell fizetni. Az állam erre nem képes, ezért többletelvonást alkalmaz.
– Magánnyugdíj pénztár: látszik, hogy a magánnyugdíj pénztári tagok hogyan reagáltak a kormány „zsarolására”, mely szerint
a) aki nem lép vissza, annak megszûnik az állami rendszerben a szolgálati idõ számítása. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek eddig van 25 év biztosításban töltött jogviszonya, és most úgy döntött, hogy magánnyugdíj pénztári tag marad, akkor a 25 évnél megáll a szolgálati idõ számítása. Õ már csak a magánnyugdíj-pénztártól várhat nyugdíjat és csak oda kell fizetnie a nyugdíjjárulékot, ami jelenleg 10%.
b) Ezen kívül jogszabály határozza meg, hogy kinek jár ingyenes orvosi ellátás. Jelenleg annak (többek között), aki az államtól nyugellátásban részesül. Tehát ha valaki úgy döntött, hogy magánnyugdíj pénztári tag maradt, a nyugdíjba vonulása után nem részesülhet ingyenes egészségügyi ellátásban, mert állami nyugdíjban sem részesül.
c) A kormány úgy döntött, hogy aki magánnyugdíj pénztári tag marad, annak az állam nem folyósítja az állami befizetéseibõl neki járó 25%-ot. Ugyanis a jogszabály eddig úgy rendelkezett, hogy aki magánnyugdíj pénztári tag, annak a nyugdíjba vonulása után két helyrõl folyósítják majd a nyugdíjat. Egyrészt az állam 25%-ot (ami az oda befizetett 1,5% nyugdíjjárulék aránya) és a magánnyugdíj pénztártól 75%-ot (ami az oda befizetett 8% aránya).
Mindezeket figyelembe véve a tagok 3%-a döntött úgy, hogy továbbra is magánnyugdíj pénztári tag marad.
Az irodában elérhetõ két fajta megoldás is, akit érdekel az, hogy vajon NEKI mibõl lesz nyugdíja?
Amennyiben van olyan adózással kapcsolatos téma, amelyrõl szívesen tájékozódna jelen kereteken belül, kérem juttassa el hozzám témajavaslatát az alábbi e-mail címre: kanvasikatalin@szentesikabel.hu, vagy kérje telefonon: 06/20/985-17-07 (x)