A magyar társadalom felemelkedésének lehetősége IV – Élni hármasbéklyó nélkül
A hazai közvélemény elõtt ma már ismert, hogy az 1990 utáni társadalmi átalakulás kudarcot vallott. A Fidesz kormány által kiadott Nemzeti Együttmûködési Nyilatkozat is zavarosnak nevezte az 1990 utáni két évtizedet, amely kiszolgáltatottságba, szegénységbe, végül politikai válságba taszította a nemzetet. Nagyon elszomorító, hogy a diktatúra után két évtizedre ilyen beismeréssel kell szembe néznie a nemzetnek.
A Fidesz kormány a fenti nyilatkozatot követõen gyors törvényalkotásba kezdett, s megszületett a döntés a multinacionális cégeket érintõ extraadóról, a magánnyugdíj-pénztárak állami rendszerbe történõ beolvasztásáról. Új médiatörvényt alkottak és kilátásba helyezték az új alkotmány tavaszra történõ megalkotását. Ám ahhoz, hogy a Nemzeti Együttmûködési Nyilatkozatban bevallott társadalmi kiszolgáltatottság, lakossági szegénység és politikai ziláltság végleg megszûnjön, a fentieknél mélyebb változásokra van még szükség.
A valóságos nemzeti felemelkedéshez egy – Fidesz által is kimondott – forradalomnak, egy csendes forradalomnak kell eljönnie. Ennek a forradalomnak – hogy történelmi hasonlóságot keressünk – úgy kell deklarált célokat tartalmaznia, mint az 1848-as forradalom (ld. 12 pont), vagy az amerikai New Deal. Ebben elsõdleges feladatokká tehetõk az 55-60%-os bérlemaradás és 11,2 millió Ft-os családi veszteség felszámolása; majd a „hármasbéklyó” levetése, vagyis az államadósság rendezése, a gazdaság kifehérítése és a külföldi cégek új típusú integrálása. Belátható, hogy ezek megoldásával lehet csak az említett 55-60%-os bérelmaradást felszámolni és a 11,2 millió Ft-os veszteséget pótolni. Ideje kimondani, hogy 1990 után egy rossz politikai minõségû, elavult monopolkapitalizmus jött létre Magyarországon. Az 1990 utáni két évtized, csak a kommunista éra gazdaságilag nyertes részének és a velük kiegyezõ ultraliberális rétegnek a tõkésedését szolgálta. Emiatt egy fejlettebb politikai, illetve társadalmi rendszerre van szükség.
Ennek megvalósulásához azonban széleskörû és erõteljes társadalmi támogatás kell. A történelmi példák sora is mutatja, hogy jelentõs társadalmi változások jórészt csak erõs tömegtámogatás mellett valósulnak meg. Ismert, hogy 1990 után Magyarországon a lakosság 80%-ának, vagyis 8 millió embernek a jövedelme 1989-hez mérten csökkent, vagy stagnál. Ha azt akarjuk, hogy széles néptömeg támogassa a kiszélesített csendes forradalmat, akkor fontos tájékoztatni a 8 milliós tömeget, hogy a 2011 utáni csendes forradalom a felemelkedésüket szolgálja. Ha õk – egy anyagi-szociális megerõsítõ programmal – a változások elsõdleges nyertesei lesznek, akkor mellszélességgel támogatják az átalakulást. Számukra egy társadalmi felemelkedési harcot érdemes meghirdetni. Ehhez a tömegnek egy megosztás nélküli tömegszervezetbe célszerû tömörülnie. Ezek mellett a szakszervezeteknek, a szakmai szervezeteknek, a kistelepülési önkormányzatoknak és végül az egyházaknak is szoros együttmûködést tanácsos vállalniuk az említett 8 milliós tömeg felemelkedése érdekében. Valójában egy olyan mozgalom indítása elõnyös, mint amilyen a 70-es évek végén Lengyelországban a Szolidaritás volt (8 millió tag).
Ilyen átfogó együttmûködéssel már meghozhatók a politikai rendszerben, a nemzeti eszmében és jogrendben, majd a társadalmi rendszerben is azok a változások, melyek a nemzetnek hosszú idõre biztonságot adnak. Eszerint:
– A fejlettebb politikai rendszerhez vissza kell állítani Magyarországon az 1608 óta létezõ és Európa nagy részén jól mûködõ kétkamrás parlamentet. (ld. Ausztria, Svájc, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Románia). Ebben a szakszervezetek, egyházak, kamarák és önkormányzatok ellenõrzõ szerepével szociális és morális értelemben nagyobb védelmet kap a társadalom.
– A társadalometikai értékek és a nemzeti vagyonelemek megvédése érdekében vissza kell térni a Szent Korona eszméhez. Az ilyen védelmi eszme elõsegíti a magyar nemzet nagyobb biztonságát, a természeti kincsek társadalmi tulajdonban maradását.
– Vissza kell állítani a Történelmi Alkotmányt, de abból ki kell venni azokat a törvényeket, melyek elavultak és modernebbekkel kell kiegészíteni. Azért kell ez az alkotmány, mert évezredes nemzetfejlõdési törvényeket tartalmaz, mindezek ellenére lehetõvé tesz nagy társadalmi átalakulást (ld. 1848-as jobbágyfelszabadítás).
– Végül ki kell mondani, hogy Magyarország egy fejlettebb, egy humánus, környezetorientált társadalmi rendszert épít (hasonlót, mint a skandináv).
Ez hatalmas társadalmi vállalás, de e nélkül Magyarország nem lehet sikeres a XXI. században. Az 1990 után keletkezõ fejlõdési torzulásokat ill. mulasztásokat ideje helyrehozni. Az órát 1956. november 1-ére kell állítani, amikor Magyarországon a harcok befejezõdésével elkezdõdött egy új típusú társadalom építése. Ezt söpörte el a szovjet katonai intervenció. Fontos, hogy az Európai Unió ne tekintsen ellenségesen a 2011 utáni magyar csendes forradalomra és ne igyekezzen azt – a szovjet intervencióhoz hasonlóan – elbuktatni. Ha ezt megteszi, a társadalmi erózió olyan mértékû lesz, amely a nemzet összeomlásához vezet. Ezt akarják?
(vége)
Balogh Péter