Bemutatkozik az új elnök: Kalamusz Endre – Változások várhatóak a horgászoknál
A Szentesi Gerecz Elemér Horgász Egyesület január 9-i közgyûlése új elnököt választott Kalamusz Endre személyében, aki megújult elnökséggel új lendületet szán városunk legnagyobb taglétszámú civil szervezõdésének. Eddigi életpályájáról és egyesületi terveirõl kérdeztük.
A 41 éves fiatalember vállalkozó, Szentesen él családjával. 6 éve Hort községben tart fenn egy vendéglátóhelyet. A horgászattal egészen kisgyermekkora óta foglalkozik, így került az egyesületbe is. Fiatalon, barátaival a horgászat mellett a horgászélettel járó egyéb munkákat, örömöket, bánatokat is megismerte. Szívesen vett részt harcsafogó versenyeken, több-kevesebb sikerrel, még a TV2 Kapás c. mûsorába is bekerült.
– Számomra a horgászat azt jelenti, hogy a kifogott hal 95%-át visszaengedem a vízbe. Szeretem pedig a halételek mindegyikét, de a természetet is. Így lettem tagja a Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek is.
– Mi motiválta, hogy pályázzon a Szentesi Horgász Egyesület elnökségére?
– Elsõsorban a barátaim biztattak. Feleségem sem fogott vissza, hiszen tudja, hogy szívesen foglalkozom a vízpartok ügyeivel, nem csak a horgászattal. A közel 1200 fõs tagságból 230-an vettek részt a közgyûlésen. Füsti-Molnár Lajos bácsival együtt mérettük meg magunkat, most így alakult, hogy engem választott a többség. Lajos bácsinak köszönöm a sok-sok éves, áldozatos munkáját, s természetesen a jövõben is számítunk tapasztalataira.
– Melyek azok a célkitûzések, amelyeket a legfontosabbnak tart?
– Most az egyik legnagyobb problémánk az orvhalászatok elszaporodása. Érdekünk, hogy a betelepített halállományt megvédjük. Ehhez nagyon komoly ellenõri gárdára van szükség, és fel kell õket szerelni azokkal az eszközökkel, amelyek a munkájukat segítik. Részben anyagi forrásaink átcsoportosításával, részben szponzori segítséggel a tervezett háromból most egy éjjellátó készüléket kívánunk megvásárolni és tesztelni. Ezzel a készülékkel 150-200 méterre is ellátni a sötétben, és rögzíteni is tudja a látottakat, tehát le tudjuk buktatni az orvhorgászokat. Vásárolunk távcsövet is az ellenõreinknek.
– Milyen változtatást szeretne a halõrök munkájában?
– A legalább 9 fõs halõr csoport a horgászmester felügyelete alá tartozna. A horgászmester személyére pályázatot írunk ki, munkaköri leírása lesz, amely az egyesület irodájában bármelyik horgásztársunk számára megtekinthetõ. A halõreink eddig is szerény honoráriumot kaptak, ám a jövõben minden juttatás még inkább a végzett munkához kapcsolódna, ha az elnökség jóváhagyja.
– Mely területeken szeretne még változásokat?
– A haltelepítések elsõséget élveznének, és a hosszú távú ésszerûségre törekednénk. Az elsõ évben a fogható méret és az ivadék fele-fele arányú telepítését tartanám célszerûnek, és évrõl-évre térnénk át a mennyiségi telepítésre, hogy bõségesen legyen hal a vizeinkben. Törekednék közben az õshonos fajok, mint az aranykárász vagy a compó, viszszatelepítésére a Kurcába. Így március 15. elõtt fogható pontyból 15 mázsát telepítenénk a Gerecz tóba és a Kurcába egyaránt. A másik 15 mázsa vegyes hal pedig április elején kerülne a vizekbe – vázolta.
Az új elnök kötelezõvé tenné a tagság számára a legalább 8 órás társadalmi munkát. A márciusi telepítés elõtt mintegy 150 fõre számít a vízpartok rendbetételénél. Ilyen akció egy évben kétszer lenne, tavasszal és szeptemberben. Ezek az összejövetelek jó hatással lehetnek a közösségre, hiszen a horgászok is jobban megismerik egymást, szervezhetõbb a közös tevékenység közös vagyonuk érdekében.
A szépen, sorban, egymás után jövõ feladatok sorába szánja, hogy a vizeken a rokkantaknak külön, gépjármûvel megközelíthetõ horgászhelyük legyen. A kialakítás érdekében már figyelik a pályázati lehetõséget. De idõszerû volna a székházuk tatarozása is. Sok apró feladat van – mondta – amelyeket apró lépésenként célba kell venni, hogy mihamarabb sorra kerüljenek. Ezért költségmegtakarításban is gondolkodik, ám nem a halasítás terhére. Mint fogalmaz, arra csak költeni szabad.
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz