Tengeren túli levelek – Hősök
Nagyérdemû, kedves Olvasó! A XIV-XV. században az angol-francia háború, amit “Százéves háborúnak” is neveznek, legválságosabb idején (1429-1431) egy lotaringiai földműves 13 éves lányát, aki nem tudott írni-olvasni, de a vallás gyakorlásában igen jámbor volt, egy bőjti napon vakító fényben megjelenő szárnyas alak szólította fel, hogy induljon hadba francia hazája felszabadítására.
Franciaországban dúlt a polgárháború. Az ország északi része az angolok kezében volt és Orleans ostromára készülõdtek, amirõl köztudott volt, hogy ha elfoglalják, az angoloké lesz az ország déli része is. Az ország megmentése érdekében valamit is tehetõ, még meg nem koronázott VII. Károly pedig csak bizonytalankodott, tétlenkedett, határozatlankodott. A lány, aki soha nem ült lovon, nem vezetett sereget, 1429. februárjában katonaruhába öltözött, kezében kardot vett és Chinon-ba, a trónörököshöz ment, akivel közölte “…az egek királya általam üzeni, hogy királlyá kenik és megkoronázzák…” Két hónappal késõbb, kis létszámú csapatával bejutott a körülzárt orléansi várba, ahol katonái élén nyolc nap múltával, 1429. május 8-án megverte az ellenséget. További fényes gyõzelmei segítették VII. Károlyt, hogy bevonulhasson Reimsbe, ahol 1429. június 10-én királlyá koronázták. A francia udvar angol párti körei nem jó szemmel nézték a hadakat vezetõ fiatal lány népszerûségét, félve attól, hogy sikerei hatására az országban elégedetlenségi mozgalom indulhat el, ami felszabadító parasztlázadásra fordulhat, ezért eretnekség, engedetlenség és boszorkányság vádjával két hónapig tartó per után, 1431. május 30-án elítélték. VII. Károly semmit nem tett, hogy megmentse azt, akinek pedig a trónját és hatalmát is köszönhette. Az ellene felhozott vádakkal szemben az Orleansi Szûz (ezt a megtisztelõ nevet a felszabadított város nevérõl kapta) nemes egyszerûséggel védekezett. Az inkvizícó szadista kínzásait bátran tûrte, 19 éves volt, amikor a feszületet csókolva lépett a mágjára, ahol elevenen elégve szenvedett szõrnyûséges halált. Igazságtalan perét 25 évvel késõbb VII. Károly rendeletére felülvizsgálták, és 1456-ban ártatlanná nyilvánították, majd több mint 500 év elteltével, 1920-ban Johanna néven avatták szentté. Jeanne d’Arc csupán egy abból a listából, akik életének, személyiségének elemzésével a J. Straub pszichológus professzor irányította H. I. (Hariis Interactive) kutató csoport keresett magyarázatot, módszert, értelmezést, választ a hõsök fogalmára.
Titokzatos erõvel rendelkezõ égiekkel társalkodók? Különleges emberek? Születésük által meghatározottak? Körülmények hatásara váltak hõsökké? Mik azok a tulajdonságok, amik jelzésértékűek lehetnek? – tették fel a kérdéseket a vizsgálódók.
A hõsök hero és hõs-nõk heroine (ami nem tévesztendõ össze a heroin nevû kábitószerrel) mitológiai értelmezés szerint meghatározó, kiemelkedõ karakterek, akik emberfeletti, gyakran idealizált képességekkel rendelkeznek, ami által mindig valami különlegeset képesek véghez vinni és válnak híresekké, népszerûvé (vagy esetleg negatív hõsökké), felmagasztosult szentekké, istenekké. Általában ellenségtõl, szörnyetegektõl vagy haláltól szabadítanak, mentenek meg egyént, közösséget, országot. Többnyire erõs apától származnak. Gyakran kell a hõsjelölt fiúnak vagy lánynak apa- vagy anyagyilkossá válnia azért, hogy a szülõi szellem tovább adódhasson. Sok esetben fogadott szülõk által nevelõdnek, idegen országokban és rendszerint titokzatos körülmények között halnak meg, hogy szellemük tovább élhessen. Maga a szó a történelmi görög hõsidõkbõl ered, amikor a társadalom ezen a néven nevesítette megkülönböztetett figuráit.
Ezen elgondolkodtató, érdekes visszatekintés szerves része, hogy a hõsök jelenlétével és közremûködésével fejlõdött, alakult, módosult évezredeken át az egyház, zene, irodalom és a képzõművészetek legkülönbözõbb ága.
Találkozhatunk kitalált hõsökkel pl: Robin Hood, Tarzan, Aladin, Zorro. Nagyon sok az ismert magyar irodalmi, népmesei hõs is, pl: Ludas Matyi, Tenken kapitány, Bornemissza Gergely… Szinte megszámlálhatatlanul hosszú az élõ vagy valamikor élt hõsök listája, pl: a magyar történelem hõsei: honfoglaló Hét vezér, Hunyadi Mátyás, szabadságharcok, forradalmak neves és névtelen hõsei, vagy a világtörténelembõl ismertek, pl: a fentebb megismert Jeanne d’Arc, vagy az indiai erõszak nélküli ellenállás hõse, Muhandas Gandi, de tudunk ún. antihõsökrõl, helyi hõsökrõl és szuperhõsrõl is.
Straub professzor szerint a hõsök személyiségjegye két nélkülözhetetlen alappillérre kell, hogy épüljön. Az önzetlenségre és az empátiára, ami nem más, mint a mások helyzetébe való beleérzés képessége. Mindezek birtokában a hõsök vonakodás nélkül mennek, ha szólítja õket a kötelesség, harcolnak állandó veszélyek közepette. Önként áldozzák fel életüket hazájukért, egy eszméért, embertársaikért, vagy elkötelezetten támogatnak nemes célokat. Hõsnek/hõsnõnek a modern kori elfogadott általános értékítéletek alapján bátornak, erõsnek, becsületesnek kell lenni, de legalább ugyanilyen fontos, hogy cinizmustól mentes és hitében hû legyen. Kibõl válhat hõs az amerikai vizsgálódok szerint? Hõs válhat sokak által ismert politikusból, katonából, sikeres üzleti-pénzügyi szakemberbõl, elismert tudósból, kiváló sportolóból, vallási vezetõbõl, népszerü énekesbõl vagy filmszínészbõl éppen úgy, mint ahogy hõs lehet egy kevesek által ismert családtag, szomszéd vagy kolléga.
A H. I. felmérését végzõ kutatók a vizsgálatban résztvevõket egy több száz nevet tartalmazó, az elõbbi kategórizálást mellõzõ lista rangsorolására kérték. Az összegzés alapján a hõsök vezetõ tizes listájának élére az amerikaiak szerint Jézus Krisztus került. A rangsort Martin Luther King Jr. néger, béke jogi harcos, Colin Powel, az USA volt belügyminisztere, J. F. Kennedy, meggyilkolt amerikai elnök és Teréz anya, a Nobel béke-díjas apáca alkotta. Hõsnek ítéltek meg két volt Amerikai elnököt, a nemrégen Alzheimer’s kórban meghalt Ronald Regan-t és a Nemzet Atyjaként számon tartott Abraham Lincoln-t. Hõsként emlékeznek a John Wayn nevû filmszínészre, aki kalandfilmek szereplõjeként mindig pozitiv figurát alakított. Hõsnek tekintik Michail Jordan-t, kosárlabda játékost, Madonná-t, a pop énekesnõt és Masaharu Morimoto-t, a Vas Szakácsként ismert Japán fõzõmestert. Hõs az Iraq-i háborúban bátran harcoló helikopter pilota, a Légi Erõ bambázóját vezetõ 36 éves hölgy, a zsidó gyerekeket fasizmus elõl menekítõ háziasszony, a kollégium kigyulladásakor szobatársát tûzbõl megmenekítõ diák, a hajléktalanok, szegények segítését szervezõ, végtaghiányos családapa, a Discovery ûrhajó legénysége, vagy a Csernobili erõmû helyreállítását vezetõ, hat unokás, atomfizikus nagyapa. Hõsök. Minden napi egyszerû emberek, akik nagy tettek megvalósítói.
Staub professzor és csapata a különbözõ korosztályok hõsökhöz való viszonyát is elemezte és végtelenûl érdekes megállapításra jutott. Gyerekekkel végzett vizsgálatai során hét technikát azonosított, melyekrõl megállapította, hogy ezek gyakorlása, nevelésbe való beépítése jó esélyt adhat, hogy felnõve az egyén kimagasló teljesítményt vihessen végbe, hõs legyen. A tréning az elemzõ szerint már óvodás korban, szakember irányításával, szülõk/nagyszülõk közremûködésével, környezet általi folyamatos megerõsítések között elkezdhetõ. Ime a technikák:
Biztatás: Erõsítsük a bátor viselkedést, konfrontálódáskor a pozitiv szembeállási formát és az igazság védelmét.
Elismerés: Adatok megerõsítése szerint jót sokkal gyakrabban cselekszünk, különösen gyermekkorban, mint ahányszor ezért dícséret a visszajelzés. Ne vonakodjunk a megérdemelt elismerés kimondásával.
Felelőségvállalás másokért: technikájának elsajátítása hatékony, ha az a személyiség- fejlõdés korai szakaszában kezdõdik el. Kedvenc kis állatra való felügyelet, késõbb a fiatalabb testvér vagy szomszéd gyerekre való vigyázás, és az évek során természetessé váló viselkedési forma a felnõtt hõs egyik meghatározó jegye lesz – állítja a H. I.
Példamutatás: a kötelességtudó, helytálló viselkedést meg lehet könyvekbõl, filmekbõl tanulni. A hétfejû sárkányt legyőzõ királyfitól kezdve a XXI. századi Pókemberig van erre bizonyság bõven, ám az élõ példa ereje semmivel sem pótolható. Az az apa például, aki megjavítja kisfia barátjának elromlott kerékpárját, példát mutat nem csupán gyereke, de a gyerek kortársa felé is, aminek hozadéka többszörös. Lelkesít a jó cselekedetre, egyben motíváló hatású is.
Retorzió alkalmazása: A hiba vagy a rossz tett sokak véleménye szerint megtorlandó. Fizikálisan gyakran könyörtelen módokkal, verbálisan kiabálással, veszekedéssel, vagy lelki kényszer használatával, esetleg megszégyenítéssel. Mindezek komoly nevelési hibák! Magyarázattal, türelemmel, szeretettel a negatív történések is a leghatékonyabban korrigálhatók.
Pénzt ne! adjunk magától értetõdõ dolgok honorálására, pl. magasabb iskolai osztályzatért, személyes holmik rendetartásáért. Az anyagiakkal kiváltott teljesítmény értéke soha nem olyan nemes és megbecsült, mint az önerõ-tudás-munka által elért siker. A teljesítmény ilyen formátumú anyagi dotálása és a hõs-képzõ stratégia össze nem egyeztethetõ – vallják a kutatók.
Testedzés: szükségessége, mivel a hõsi tettek véghezvivõi jelentõs többségükben nem csak szellemükben csiszoltak, jellemükben szilárdak, hanem fizikai kondíciójukban is karbantartottak…
Mind ezen ismeretek birtokában Staub professzor még egy igen fontos tényezõ figyelembe vételét ajánlja, és ez az idõ, mint befolyásoló erõ. Az idõ, ami koronként más kihívásokat, elvárásokat állít a mindennapi ember elé, adva esélyt és lehetõséget, hogy hõssé válhasson.
Milyen esélye van mind erre Önnek, kedves Olvasó? Megtudhatja, hol tart a hõssé válás felé vezetõ úton, ha kitölti a kutatók által összeállított önzetlenségi-empatikus tendenciát mutató, játékosnak is minõsíthetõ kérdõívet. Mindehhez kivánok jó önvizsgálatot, némi elgondolkodást és kellemes szórakozást.
Susan T. de Buzna dr.
(A teszt fentebb, külön dokumentumban. – szerk.)