Elõdeink ezekkel a szavakkal  illették hõsi halált halt családtagjaikat, rokonaikat. Édesapám a békéscsabai 101-es gyalogezred második zászlóaljában szolgált az elsõ világháborúban. Wonhamel ezredes írta:

 “1918 novemberében a 828 honvédbõl az olaszországi Piava folyó környéki csatából hat tiszt, ötvennégy katona és százharmincnégy sebesült érkezett haza.” Édesapám is 34 évesen, sebesülten tért vissza.
“Az elsõ világháború  38 millió magyar katonájából 661 ezerre, míg a másodikban a veszteségeinket 340-360 ezer fõre becsülik” (Magyar Nemzet 2002. VII. 24.). A II. Hadsereg honvédja volt unokabátyám is. Fényképe 31 éves korában készült. Szegvári zsidókból 323 szenvedett mártírhalált. Ota Kraus – Erich Kulka: Halálgyár címû könyvükben a magyar áldozatokat 400 ezer fölé dokumentálják. Az auschwitzi áldozatokat 4 millióra teszik. Lengyelek, oroszok 2,3 millióan, belgák, norvégok szintén több ezren vesztek oda a frontokon. A németek afrikai “inváziója” nyomában bekövetkezett arab áldozatok száma aligha ismert.
Az életet szeretõ embert gondolkodásra késztetõ tények  felvetik: miért lövik egymást az emberek? Így a zsidók arabokat, arabok  –  arabokat napjainkban. Külföldiek az arabokat, mire rájönnek, hogy vajon ki lõtt elõször, sok évvel ezelõtt… A nem lövõk lehet, hogy Béke Nobel-díjat érdemelnek. “Szeresd felebarátod…” Ernest Hemingway (1898-1961) Irodalmi Nobel-díjas a Búcsú a fegyverektõl  címû könyvében katonaként átélt, az elsõ világháborús olaszországi tényeket sorolja. “A frontot elhagyó katonákat törzstiszteket kivégezték…”
A háborúk és következményeik figyelmeztetõek lehetnek katonáknak, államfõknek egyaránt.      
Kátai Ferenc

Ez a bejegyzés 2006 08 14 15:32-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.