Az elsõ világháború hõsi halottainak bajtársai, édesapáink a múlt század elsõ felében a szentesi Sáfrán Mihály utcai 48-as körben és a Kossuth téri “emberpiacon” emlékeztek.

A békéscsabai 101-es gyalogezred – édesapám is ebben szolgált – történetében rögzítették, hogy 6000 honvéd hõsi halált halt. Szentesen 400, Szegváron 89, Mindszent körzetében 50 fõ, Derekegyházán 28, Tés-Fábiánsebestyében 3 fõ. Az összes katonai egységek hõsi halottainak számbavétele történészi feladat.
A szentesi Kálvária temetõ északról déli irányba húzódó harmadik útjának jobb oldalán áll, kocka alakú két méter magas mûkõ emlékmû, fölötte kereszt. Talapzatán: “A világháború itt nyugvó hõsei emlékére Szentes Város közönsége, Megyei nagybirtokosok áldozatkészségébõl 1923.” Keleti oldalán Bagdanovics Mírza után 17 honvéd neve olvasható, északi oldalán Kiss Ferenc után a névsor 36 fõig folytatódik. Nyugati oldal: Schkirov Cinek után a névsor 54 fõig olvasható. Déli oldal: Mihalonistinet Zenóval kezdõdik, a névsor 82 személyt tartalmaz. Ide még 5 honvédet temettek. Olvasható továbbá, hogy különbözõ sírokban 7, a kiséri temetõben 6 fõ honvéd nyugszik. Az emlékmûvet és térségét erdei és fenyõfák árnyékolják, díszítik.
2009. októberében az emlékmû talpán virágcsokrok, gyertyák igazolták, hogy az utódok, tisztelõk nem felejtenek és megjelentek. A húszas években született korosztályok tagjai a szentesi Erzsébet téren felállított elsõ világháború hõseinek emlékmûvéhez, iskoláinkból vonultunk virágcsokrokkal, fõhajtással róttuk le tiszteletünket. A térséget Hõsök terének neveztük, majd Köztársaság térre változtatták. Ma újból Erzsébet tér névvel szerepel a térképeken. Az emlékmûvet példásan felújították.

 A Bánomháti temetõ gondozói nem tudtak tájékoztatni az elsõ világháború hõseinek sírjáról, emlékhelyérõl. Javasolták, a plébánia hivatalt, ahol segítõkészen, de õk sem találták meg nyilvántartásukban. A Bánom-háti temetõben a második világháború hõseinek neveit emlékmû õrzi, márványtáblákon olvashatjuk, 11 ismeretlent is feltüntettek. Az emlékmû mellett kopjafák, amit U alakban örökzöld növények díszítenek. Nemzeti színû szalag, gyertyák jelzik: az utódok tisztelettel emlékeznek. A példaértékûen rendben tartott padokon a fáradt emberek pihenhetnek.
A szentesi Református Szedertemetõ bejáratának bal oldalán lévõ emlékmû nemzeti színû kerettel övezve emlékeztet a második világháború “elesett” katonáira, hõseire.

Mementó: Az 1944. októberi utóvéd harcokban elesett honvéd acélsisakja, amit aknaszilánk átütött, a szemben lévõ református középsõ temetõ bejáratának jobb oldalán, a sírok között évekig figyelmeztetett. A második világháború szentesi hõseinek nevét a kanyargó Kurca parton a Széchenyi liget elõtt lévõ emlékmûvön olvashatjuk és itt róhatjuk le tiszteletünket: Kun Imre tizedes, Kádár Árpád rokonaim és én is… Végül Ady: Imádság háború után c. versébõl: “Két rohanó lábam egykoron/ Térdig gázolt a vízben/ S most nézd Uram, nincs nekem lábam,/ csak térdem van, csak térdem.
Uram, láss meg Te is engemet,/ Mindennek vége, vége./ Békíts ki magaddal s magammal,/ Hiszen Te vagy a Béke.”    
Kátai Ferenc
(Fotó: dt.)

Ez a bejegyzés 2010 10 25 15:08-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.