Tóth Bence: Levél a csillagomhoz
Olyan vagy, mint egy fa,
magadtól növekszel szívem romjain.
Nem gyûlölsz, s talán szeretsz is,
ha velem vagy, akkor boldog vagyok.
Olyan vagy, mint sír felett a kõ,
megnyugtató és jelzed, hogy ki vagyok.
Ember vagyok, s gondolkodom.
Élek, tudom, érzem, mert nagyon fáj.
Olyan vagy, mint egy rózsaszál,
szép, s szívemben már csak te bíborozol.
Szeretlek, és rád gondolok,
s világít a fény a romokon át.