Nem várnak csodára a Hungeritnél – Javulnak a számok
Ebben az évben közel 9 millió csirkét, 6,4 millió pecsenyekacsát, 400 ezer hízott kacsát és 900 ezer hízott libát dolgoznak fel a Hungerit Zrt-nél. Ám a sor akkor teljes, ha hozzátesszük, mintegy 320-350 ezer soványliba levágása is a terv része – tudtuk meg Magyar József vezérigazgatótól.
A cég utóbbi két éve nagyon komoly veszteségekkel zárult. Az okokat a menedzsment mérlegelte, és számos megszorítás után próbálják most megfordítani a folyamatokat. Magyar József úgy látja, a félév végére kezd látszani a fény az alagút végén.
– Milyen stratégiát választottak a kilábalás érdekében?
– A hatékonyabb gazdálkodásunkért mindent el kell követnünk. A vezetõi szférában kõkeményen teljesítmény orientálttá tettük a fizetéseket. Amennyiben a terv nem teljesül, -25%-kal kerül kevesebb az érintett vezetõ borítékába, ám ha túlteljesít, ez pluszban is igaz. Ez az ösztönzés mára számokkal alátámasztott pozitív eredményt kezdett hozni.
– Korábban beszéltünk arról, hogy – akár a vezetõi szférában – a létszámhoz is hozzá kell nyúlni…
– Tavaly kevesebb árut vágtunk, ennek arányában közel 50 fõvel csökkentettük általánosan a létszámot. Most több árut vágunk, még sem szeretnénk a létszámot növelni. A kereskedelem úgy hat vissza az üzemre, hogy az áruházláncok nem engednek áremelést. Így egyedüli út, mivel csodák nincsenek, a belsõ hatékonyság további növelése.
– Változott-e az utóbbi idõben az export és a belföldi kereskedelem aránya?
– Tartjuk az egészséges 50-50%-os arányt, ami nagyon fontos. Ha nem így lenne, még sokkal nagyobb bajban lennénk. 30 országba exportálunk, víziszárnyas exportunk német nyelvterületre irányul, míg a libamáj, hízott liba jó felvevõpiaca továbbra is Franciaország. Új értékesítési lehetõségünk nyílt, igaz még kis mennyiségben, a koreai és a vietnami piacra. Bízom azonban abban, ha pontosan és kiváló minõségben teljesítünk, lassan nõni fog a szállított mennyiség.
– Említette, hogy viszszafogták a beruházásokat. Mégis mennyire?
– Azért a negatív eredményeink ellenére azokat a fejlesztéseket, amelyeket az ésszerûség diktált, megléptük, így az állattartó telepeinken mintegy 1 milliárdos, míg az üzem területén 450 milliós beruházást hajtottunk végre. Jó lett volna, ha a kombinált pálya automata zsigerelõ vonal cseréje is megtörténik, már harmadik éve halasztjuk. Most azonban már biztos, hogy 2011. januárjában megvalósul, hiszen a berendezések felét mintegy 300 millió forint értékben kifizettük. Ezzel a víziszárnyas feldolgozás egyik legnehezebb munkafolyamatát automatizálhatjuk.
– Az idõjárás viszontagságai bizonyára tovább nehezítik a helyzetüket?
– Igen, mert a kacsa tartás nagyban függ a hõmérséklettõl és az esõtõl. A mostani rossz idõ hátráltatja az állomány növekedését. A magunk elõtt “tolt” állományt aztán szombaton vagy túlórában kell levágni, ami további költséget jelent már azért is, mert a termelõ plusz terheit is igyekszünk enyhíteni.
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz
