A sport kitolta a zenét? – Hevesi új lemeze
A „Mosolygósabb Régióért” Egyesület a 10. Kiséri Napok apropóján, május 13-án a Tóth József Színházteremben az árvízkárosultak megsegítésére jubileumi jótékony célú gálamûsort szervezett. Itt énekelt Hevesi Tamás, akinek Szenteshez való kötõdése közismert. Nagysikerû mûsora elõtt beszélgettem vele.
– Ön nagyon sok lábon áll. Zenél, focizik, labdarúgó edzéseket vezet, utazási irodája van. A felsoroltak közül melyik a legkedvesebb foglalatossága?
– Valóban több lábon állok, mint mindig is. Amikor Szentesen a Horváth Mihály Gimnázium irodalmi – drámai tagozatán érettségiztem, akkor is úgy ismertek a szentesiek, hogy a gitáros fiú. Színész palántának készültem, megváltás az országnak és nekem is, hogy nem lettem az.
– A zene mindig szoros kötõdés volt az életemben, mellette sportoltam is. Már olykor-olykor Szentesen is fociztam nagypályán, ugyanakkor a kollégium kispályás csapatában, ahol hatalmas mecscseket vívtunk a bennünket kihívó együttesekkel hétrõl-hétre. Ezek az emlékek most már realizálódtak. Elvégeztem az UEFA edzõ képzõ liszenszét. Megalapítottam a Ferencváros nõi nagypályás csapatát, mellyel az NB II-ben próbáljuk megszerezni az NB I-be feljutás lehetõségét. 2004-2005-ben a Futsal NB I-ben is szerepeltünk. Hogy a zenét vagy a labdarúgást szeretem-e jobban?
– Bármennyire furcsa, pillanatnyilag nem tudnám eldönteni. A zenét és a sportot teljesen egyenrangúan kezelem. Hétköznapjaimban a sport már kitolta a zenét. A hétvégéimen, péntek-szombati fellépéseken énekesi mivoltomban vagyok. Vasárnaponként mérkõzés van, az este, ill. a hétfõ a családomé. Gyakorlatilag keddtõl vasárnap délutánig minden napomat a nõi labdarúgó szakág teszi ki, amelynek elnökévé választottak. Tudom az ország nõi labdarúgásának gondjait kívülrõl, belülrõl. Ezeknek az orvoslása nem lesz egyszerû, sok pontból álló programcsomagot készítettünk közösen Kõrösy Mónikával. Az elnökség további tagjai: Halmosi Béla, (Femina), Tóth Ferenc (Universum vezetõje). Az eddigi munkánknak már vannak kézzel fogható eredményei. Több tévécsatornán és rádióban foglalkoznak a nõi labdarúgással. A legnagyobb gond, hogy kevesen játsszák. A környezõ országokban, ill. a világ elitjéhez tartozó nõi csapatoknál nagyon sokan ûzik ezt a sportot. Volt szerencsém kint járni Angliában, nyugodtan mondhatom, hogy a két ország nõi labdarúgása között akkora a különbség, mint a két ország férfi válogatottja között.
– Sport után következzék a zene. Mikor jelenik meg a következõ CD-je? A mai pop zene hazai mezõnyében sok fiatal tûnik fel, Ön hova helyezi magát?
– Egyre nehezebb a helyzet, ez vitathatatlan. A médiakampánnyal, ami a Megasztar körül van, senki sem tud versenyezni. Gondolom, a közönség nem felejti el azokat sem, akik hosszú évek óta a pályán vannak. Szívüket, lelküket leteszik a színpadra. Valóban egy kicsit észrevehetõ, hogy változott a piac. Ebbõl adódóan kevesebb a felkérés, mint évekkel ezelõtt, de ez egy normális kiválasztási folyamat. Én azt mondom, hogy ha valaki a mai „sztárok” közül húsz év múlva színpadon lesz, akkor az megérdemelte a Megasztár-ban szerzett gyõzelmét. Mindig van, és lesz tehetség.
– Ebben az évben jelenik meg az új lemezem. Elkezdtük a munkát. Egy Japán cég felkérésére készítünk egy dalt angolul és magyarul, ami meglepetés lesz. Jelenleg a dalszövegeket írom. Szerintem szeptemberben, vagy októberben kerül a boltokba a legfrissebb hanghordozóm. Mennyire vagyok népszerû? Nem tudom megítélni. Ehhez közönség kell. Azt gondolom, hogy a közönség gyorsan felejt, hiszen sok az új énekes.
– A könnyûzenei piacon nem elég háromévenként új lemezt készíteni. Nekem legutóbb 2003-ban jelent meg CD-m, ami aranylemez lett. Egy kicsit sûrûbben kellene stúdióba mennem. A média (rádiók) befolyásolni akarja, hogy milyen stílust játssz, mit csinálj, hogy szóljon, mert csak akkor játszszák. Én ebbe sosem mentem bele. Az új lemezem rock irányú lesz. Sokkal lendületesebb, energikusabb. Annyi mondanivalóm van a világról, hogy egy lendületes rock lemezen tudom igazából megformázni a gondolataimat. Remélem, hogy sok kocsiban, lakásban fog majd üvölteni.
Varga Zoltán
Fotó: dt.