Gondoskodom szerettemről I. – A stroke
A nap ugyan úgy indult, mint máskor. Megszokott mozdulattal állítottam be a kávéfõzõ óráját, hiszen tudtam, hogy mire minden teendõt elvégzek, a kis masina önmagát bekapcsolva szolgálja fel a nedût, árasztván el illatával az egész házat. Rutinjaink folytatása a megszólaló rádió, ami Férjemet figyelmezteti, hogy elérkezett a felkelés ideje, amit röviddel követ jó reggelt kívánó vidám hangja.
Ez a reggel azonban teljesen eltért a többitõl. Múltak a percek, ám hiába vártam a hálószoba felõl érkezõ ismerõs léptek koppanását és a kedves köszöntést. Rosszat sejtve indultam megtudni a szokatlanság okát. Érzésem nem csalt. Férjem még feküdt, megszólalni nagyon nehezen tudott, a szavakat értelmezhetetlenül formázta, jobb karja és lába mozdulatlanul hanyatlott le az ágyról. Mindig ragyogó szemei folyamatos tompasággal irányultak a szoba egy azonos pontja felé. Késlekedés nélkül hívtam a nálunk 911-es telefonszámot. Célirányosan feltett kérdések, majd nem sokkal késõbb sietve léptek be a szobába a segítõ szakemberek. Gyakorlott mozdulattal tette dolgát az egészségügyi csapat minden tagja, csupán a mentõsöket Amerikában szokásos módon kísérõ tûzoltóknak nem volt ez esetben semmi dolguk. Állapotfelmérés, szem ereinek vizsgálata, szív és nyaki ütõér zörejkeresés, vérnyomás és pulzusmérés, erõnléti, érzékszervi, reflex vizsgálat, szükséges elsõsegély, és már robogott is a modern gépekkel felszerelt autó a kórház felé, ahol az alapos mûszeres vizsgálatok – CT és MRI – után kialakult a diagnózis: Stroke (ejtsd: sztrók). Évente félmillió Amerikait érint. Jelenleg kétmillió azok száma, akiket részben vagy teljesen bénított le a nyugati civilizáció ezen kórja, amit talán riasztó voltában csak az AIDS és a daganatos betegségek elõznek meg. A 70 év alattiak egynegyede az elsõ roham után meghal. A túlélõknél megduplázódik egy második stroke esélye, 5-10 évvel csökken az átlagéletkor és 40% azok száma, akik csak intézeti ellátás mellett tudják stroke sújtotta életüket élni. Magyarországon szintén gyakori halált okozó betegség. 40 ezer az esetek éves száma, minden harmadik beteg veszti életét, évente 18 ezren halnak meg, sokan válnak tartósan korlátozottá, igényelve a napi tevékenység ellátásához részleges vagy teljes segítséget.
Mi is ez a betegség? Mit érdemes tudni róla? Magyar megnevezése sokféle: agyvérzés, agyi- érkatasztrófa, szélütés, gutaütés. Nemzetközileg stroke néven ismert, ami az angol „csapás” szóból ered. Kialakulása összetett. Hatása többnyire azonos. A stroke már a Hippokratészi görögök idejében ismert, ám elégtelen anatómiai tudás hiányában a XVI. századig kialakulására nem tudtak magyarázatot adni, mindössze a tüneteket és a következményt írták körül. Azóta sokat fejlõdött a gyógyászat és bõséges az információ. Így ismert, hogy stroke esetén a legtöbb cardio-vascularis betegséghez hasonlóan az erek átjárhatóságának beszûkülése miatt az agyi vérnyomás kórosan csökken és megszûnik az agy bizonyos területeinek vérellátása. Ismert, hogy az egészséges emberi szervezetben, a vérben rögök találhatók. Ezek általában jótékony hatásúak, mert segítik a sebek vérzésének megállását, de ha a vérrögök lerakódnak az erek falára, szûkítve ez által az erek átmérõjét, komoly betegségek okozói is lehetnek.
Az a fajta stroke, amit valamiféle vérrög okoz, az ún. ischaemias stroke. Ha a vérrög az agy artériájában alakul ki, trombotikus stroke jelentkezik. Amikor az ereket kalcium, koleszterin vagy fibrinogen anyagok lerakódása zárja el, alakul ki az érelmeszesedés. Amikor pedig a lerakódások beleakadnak az erek falán lévõ vérlemezekbe, megállítva így a vér szabad folyását, beszélünk agyvérzésrõl. Ha a vérárammal a test más területeibõl, rendszerint a szívbõl jut a vérrög az agyba, ún. embóliás (celebralis embolismus) stroke jelentkezik. Ha az agyban, vagy az agy körül egy ér megreped, aneurizma reptura vagy véredények fûzére deformálódik, arterio-venosus malformation AVM és vér szivárog az agyba, az artériák által táplált erekhez nem jut tápanyag, bekövetkezik a haemorrhagias stroke. A tényleges stroke közel egyharmadát gyors lefolyású, rendszerint csak néhány percig, esetleg pár óráig tartó rövid idejû mini-stroke – TIA Tranziens Ischaemia Attacks – elõzi meg. Az agy vérellátásában beálló szünet hirtelen látás vesztést, kar vagy láb gyöngeséget okoz, amit 24 órán belül teljes tünetmentesség követ. A rohamok napokkal, hetekkel, hónapokkal a stroke elõtt jelentkeznek, és gyakran egy sokkal súlyosabb strokera figyelmeztetnek, amik általában a délelõtti órákban 8:00 AM – 10:00 AM között következnek be, ezért a legenyhébb tünet észlelése esetén is azonnal szakemberhez kell fordulni.
A stroke számos rizikó faktorral hozható összefüggésbe. Ezek lehetnek befolyásolható tényezõk, mint a magas vérnyomás 140/90 Hgmm és felette, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, szív-érrendszeri betegségek, magas koleszterin és/vagy vörös vérsejt – hematocrit szint, orális fogamzásgátlók, ülõ életmód, elhízás, cukorbetegség, stressz, és lehetnek nem befolyásolható tényezõk, mint az életkor. Igaz, hogy stroke elõfordulhat minden korosztálynál, de a kor elõre haladtával fokozatosan nõ a rizikó, ami alapján a betegek kétharmada 65 év feletti. A nemi hovatartozás vonatkozásban tény, hogy 25%-kal magasabb az elõfordulás a férfiaknál, mint nõknél. Az ok egyelõre tisztázatlan. Az etnikai csoporthoz kötõdés, ami valószínûleg genetikai okokra visszavezethetõen más-más eltéréseket mutat a különbözõ etnikumoknál. Tényezõ továbbá bizonyos társadalmi faktorok, pl. életstílus, környezet valamint családi vagy egyéni hajlam. A strokera sajátos tünetek utalhatnak. Ilyenek: gyengeség, a test bármely részére kiható bénulás: ami attól függõ, hogy az agy mely területét érintette a katasztrófa, egyensúly vagy mozgás-koordinációs zavar. Keletkezhetnek zavarok a beszédben. Típusai az afázia: beszédértési vagy írási zavar és a diszartria: ami a szavak megértésének, kimondásának nehézsége.
A strokeról sokáig azt tartották, hogy gyógyíthatatlan, megelõzése pedig lehetetlen. Ma már tudjuk, hogy a gyors egészségügyi beavatkozás és a stroke utáni elsõ órák történése jelentõsen csökkentheti a betegség okozta károsító következményeket. Azt is tudjuk, hogy a legtöbb esetben van preventív lehetõség is, ami elsõsorban az életmóddal függ össze.
Hatékony prevenció a dohányzás kerülése, mert bizonyított, hogy minden hatodik stroke halálesetbõl egy dohányzáshoz kapcsolható. Prevenció a kevesebb só használata. A világ azon tájain, ahol minimális a só fogyasztás, szinte ismeretlen a magas vérnyomás. A zsírszegény, alacsony koleszterin tartalmú, rostban gazdag táplálékok. A napi kalóriában bevitt zsír mennyisége szintén korlátozhatja, megvédheti az erek falainak elmeszesedését, és ezzel kivédhető, amit a civilizációs ártalmak nagy része okoz, hisz mindenki lágy, rugalmas és elasztikus artériákkal születik, amit csak megőrizni kell, és helytelen életmóddal elrontani lehet. Az aktív, rendszeres mozgás a testsúly normális szinten tartása, de föleg a vérnyomás folyamatos ellenőrzése szintén, mert az alattomos, önmagában tünetmentes magas vérnyomás 800%-os kockázati tényezője lehet a srtoke-nak. A stroke attól függően lehet más, hogy az agy mely részét és milyen mértékű kiterjedésben érintette a sérülés az agyat, és milyen volt az egyén stroke előtti egészségi állapota. A bekövetkezett stroke az esetek többségében féloldali érzés, és látótér kiesést okozhat a betegnek, pl: csak az erős oldala felőli irányba néz, vagy csak tányérja egy oldaláról eszik. Gyakori a fájdalom és zsibbadás érzés és az érzékelés zavara, ami negatívan befolyásolja a beteg komfort érzetét, teszi zavaróvá pihenését. Sok esetben következmény lehet a gondolkodás, emlékezés, figyelem, itélőképesség jelentős csökkenése, a tanulás zavara, a mentális tevékenységek elvégzéséhez szükséges képesség elvesztése vagy az utasítások követéséhez igényelt készség megcsökkenése.
A nyelési nehézségek, a disfagia, szintén gyakori következményei a stroke-nak. Megnehezűl a táplálkozás, az étel nyelés közben "cigány útra szalad” . Probléma jelentkezhet a vizelet és/vagy széklet visszatartásában, és válik így szükségessé ágytál, szoba-WC, catheter, pelenka használata. Fáradékonyság és hullámzó kedélyállapot jelentkezhet. Gyakoriakká válhatnak hirtelen érzelmi kitörések, sírás és nevetés éppen úgy, mint agresszió vagy düh kitörés, de jelentős százalékban fordulhat elő depresszió is, ami vagy közvetlenül a stroke-t követően, vagy hetekkel később is jelentkezhet.
A stroke-ból való teljes gyógyulás ritka. A felépülési folyamat hosszú, de a normális élethez közeli állapot elérése ha nehéz, fárasztó, kimerítő is, kitartással, türelemmel, szeretettel, egészségügyi, környezeti és családi támogatással nem lehetetlen.
A stroke, ez a lebénító lopakodó, teljesen megváltoztatta életünket. Délelőtt 10 óra volt azon a januári napon. Kórház, gyógykezelések, hosszas rehabilitálódás. Minden jó irányú progressziót mutatott, míg nem két év elteltével egy TIA (mini stroke), majd három év elteltével bekövetkezett egy újabb stroke. Ez utóbbi nagy kiterjedésben érintette az agy bal oldalát, és mivel mindig az ellentétes oldal jelzi a változást, még erőteljesebben a jobb oldali testrész sérült, okozva ezzel maradandó károsodást férjem mozgásában, nehézséget beszédében, komplikációkat nyelésében. Ismét kórházi kezelés, majd újabb rehabilitáció, amit aztán egy alapjaiban módosult napi rutin mentén haladó életforma követett. Speciális gyógyszerek, egészséges táplálkozás, rendszeresen végzett gyógytorna és beszéd terápia. Mindez saját kényelmes otthonában, komfortos környezetben.
A betegség hozta szükségletek kielégítése kitölti a nap 24 óráját, bár a gondoskodással összefüggő stációk nem zökkenőmentesek, átsegít minden nehézségen férjem szellemi képességének változatlanul megmaradt élessége, akaratának és lelkének hatalmas ereje. Kölcsönös szeretetünk nyomán immár hatodik éve tevékenyen élheti (élhetjük) az életet. A stroke-t harmadszor is túlélők legminőségibben élhető életét, ami bár sok-sok mindenben egészen más – egyik nap mosoly, a másik nap könnyek – ám alapvető harmóniájában és boldogságában változatlan.
Utóirat… 1. Lelkünket beragyogó nevetés… A gondos feleség…
Joe koporsójában fekszik. A ravatalon felesége, Melani nézi halott férjét, akinek sápadt ajkai egyszerre csak szóra nyílnak… Én drága hitvesem Melani. Csitt…egyetlenem, ne beszélj.
Melani kedves! Valamit feltétlenül meg kell gyónnom neked.
Ugyan aranyosom, nincs mit meggyónnod, hiszen régóta nincs előttem semmi titkod.
Nem, nem Melani! Be kell vallanom, hogy tőbb házasságon kívüli félre lépésem is volt. Szerelmeskedtem a nővéreddel, viszonyom volt a legjobb barátnőddel és két kolleganőddel is tartottam fent intim kapcsolatot. Meg tudsz bocsátani nekem?
Megbocsátani? Ohhh én drága hitvesem, Joe. Én megbocsátottam, és hidd el, csupán gondoskodásból fűszereztem az utóbbi néhány évben arzénnal a vacsorád.
Utóirat… 2.
Kockázati felbecslés….
Minden ember befolyásolhatja saját életét, kivédheti a stroke bekövetkeztének rizikófaktorait. Hogy is van ezzel Ön?… Adjon IGEN vagy NEM választ az alábbi kérdésekre.
1. Volt már szívrohama?
2. Vesztette-e már el eszméletét, volt-e pillanatnyi ájulása, vagy TIA figyelmeztető jele?
3. Magasabb-e a vérnyomása, mint 140/90 Hgmm?
4. Cukorbeteg?
5. Magas-e a koleszterin vagy lippid szintje?
6. Inaktív életmódot folytat?
7. Volt-e szüleinek – és/ vagy testvérének – szívrohama, és/ vagy stroke-ja?
…Amennyiben válaszai között kettő vagy több az IGEN… Gyors életmód változtatásra van szüksége, mert nagyon nagy az esélye egy szívrohamra, vagy egy stroke-ra.
…Amennyiben válaszai Nem-et mondanak a kérdésekre…Nos…. csak így tovább….
Susan T. de Buzna dr.