Kiséri életképek
Édesapja, Négyesi József cipészmester Szentesen, a Nyíri köz elején, a déli oldalon, öreg háza mûhelyében dolgozott. Olykor seprûvel a kezében a forgalmas utcán rendet tett és nézelõdött. Látásból ismertem a harmincas évek óta.
Lánya, Eszter a városházán gyors- és gépíró munkakört töltött be. 1947-ben hatósági igazolásra volt szükségem. Rám nézve kérdezett, közben kezeivel villámgyorsan gépelt. Napjainkban kiséri otthonában felkerestem. Szerény ember… Magáról alig akart beszélni. Majd elmondta: “Szentesen születtem, a Kisér városrészben éltem, élek a mai napig is. Iskoláim elvégzése után – 1942-tõl – dr. Vecseri István ügyvédnél, majd a városházán tíz évet, 1955-tõl 1982-ig a kórház betegfelvételi irodájában dolgoztam. Negyven év munkaviszonyom alapján 62.241 forint nyugdíjat adnak. Kevés a kiadásaimhoz viszonyítva… Csont- és mozgásszervi beteg vagyok. Testvéremmel egymást segítjük”
A közismert Eszter, életútjának vázolása után édesapjáról elmondta: “1918-tól 1976-ig Vásárhelyi úti, majd a Nyíri közi mûhelyében önálló iparosként haláláig tevékenykedett”
Valóban. Fal választotta csak el Farkas János csizmadiamester mûhelyétõl. Õ a lábbelikrõl épp úgy ismert, mint figyelmeztetõ szavairól. “Magyar ne bántsd a magyart!”
Az iparosok a Nyíri közben békésen, példásan éltek egymás mellett. A déli oldalon tovább haladva a 4-es sz. telken figyelemre érdemes kis épületben szabómester szorgoskodott. Az északi oldalon, a Sáfrán Mihály utca sarkon Elekes István hentes- és mészáros üzletének közelében Török néni, a zöldséges várta vevõit. Felfelé haladva Grá-nicz József mûszerész mester, mellette trafikos néni. A Kisér utca sarkán a Balogh vendéglõbe lehetett betérni. A Nyíri köz, Vásárhelyi út szegletén Ibolya Károly gyógykovács mester, átellenben Wolford Sándor mûszerész mester. A közismert iparosok szakembereket neveltek… Példásan rendben tartották környezetüket. Kiséri családi gyökereim, helyismeretem alapján írtam soraimat. Kátai Ferenc