A 3. szektor 4. sor 4. széke  Szirbik Imre  országgyûlési képviselõ helye a Parlamentben. Vajon mit hoz a város számára  tagsága az Európai ügyek bizottságában?  Mikortól lesznek régiós önkormányzatok?  S még számos aktualitásról kérdeztük.

– Képviselõ Úr! Hogyan dõlt el, hogy a ciklusban éppen a Parlament Európai ügyek bizottságának lesz a tagja?
– A takarékosabb parlamenti struktúra miatt a bizottságok száma, s az azon belüli helyek is csökkentek. Cél volt, hogy a lehetõ legkevesebb legyen a dupla bizottsági tagság. Az MSZP frakcióban a képviselõ érdeklõdési köre, tapasztalata alapján jelentkezhetett valamelyik bizottságba. Én a szakmámnál fogva a gazdasági bizottságot, az európai ügyeket és a számvevõszéki bizottságot jelöltem meg. A frakcióvezetés tett javaslatot az egyes bizottságok személyi összetételére. Az Európai Parlamenti képviselõk körében történt elismertségem alapján esett a választás az európai ügyekre, ahol erõs Csongrád megyei lobbi alakult ki, hiszen Botka László jogfolytonos tag, Nógrádi Zoltán a FIDESZ részérõl szintén a megyét képviseli.

– A város számára menynyiben hozhat plusz e bizottságban betöltött tagsága?
– Úgy gondolom, hogy maga a bizottsági tagság nem igen hoz pluszt a városnak, hisz’ a bizottságnak kettõs feladata van: az európai jogalkotásból a magyar Parlament számára adódó feladatok koordinálása, ill. a magyar jogi kezdeményezések európai döntéshozók felé eljuttatása. Nyilván egy sor információ a leghamarabb itt jelenik meg, ami elõnyt jelenthet. Eskünk is arra kötelez, hogy az ország javára, pártatlanul kell eljárnunk.
– A megye képviselõi a különbözõ bizottsági tagságukkal lobbi szinten hogyan élhetnek?
– A különbözõ lobbi tevékenységekre természetesen lehetõség lesz. A megye valamennyi városa a Parlament valamelyik frakciójában képviseltetve van. Jól felfogott érdekünk, hogy kölcsönösen egyeztessünk az egyes gazdasági kérdésekben, de ennek már hagyományai is vannak. A regionális, megyei területfejlesztési ügyekben folyamatos egyeztetés volt a települések között azért, hogy egymás törekvéseit ne oltsuk ki, másrészt, hogy egymást erõsítsük. De a nagy kérdések általában nem is az ülésteremben dõlnek, el, hanem a folyosókon…
– Mi történik, ha akár a  megszorítások kapcsán, vagy bármi más szempontból a városi, helyi érdek ütközik az országos politikai akarattal?
– A kormánycsomagból adódó megszorítások nem egy település érdekében, vagy ellene történnek, hanem az ország konszolidálásáért. Minden településnek jól felfogott érdeke, hogy az ország erõs, kiszámítható gazdasággal bírjon.  Az ország “kapujában“ álló euro ezer milliárdok 2007-2013. között akkor válnak valódi fejlesztõ erõvé, ha a pályázó a saját erõt mellé tudja tenni, tehát nem egy, a költségvetésével kínlódó ország pályázik. Ez keserû pirulák nélkül nem megy. Senki sem fogja megnyomni jókedvében a gombot egy adóemelés mellett, mert az mindenkit sújt. Számomra azonban lelkiismereti kérdés, hogy az emelés az elviselhetõség határán ne menjen túl, másrészt nagyon komolyan gondolom, hogy több felelõsséget fent, több lehetõséget lent! Csak annyi fájdalmas döntést meghozni, amennyi nagyon muszáj. A konszolidáció történjék meg minél gyorsabban, hogy utána a lehetõségekkel élni lehessen. Két rétegre nagyon oda kívánok figyelni: a gyerekekre és az idõsekre. Õk azok, akik ki  vannak szolgáltatva, a helyzetükkel pedig nem szabad visszaélni. Ez a lelkiismereti fonál az, ami mentén haladok, amikor egy “igen”, vagy “nem” gombot megnyomok.
– A Kormányprogram szerint 2008-tól  – felváltva a megyéket – megkezdik mûködésüket a regionális önkormányzatok. Ez azt jelenti, hogy a megyei mandátumok  2006-tól két évre szólnak?
– 2009-ben, az Európa Parlamenti választásokkal egy idõben történik a regionális önkormányzatok megválasztása.  A parlamenti és az önkormányzati választás tehát idõben elválik egymástól. A megyei önkormányzatok mandátuma 2009-ig tart. Az Alkotmányt úgy módosítottuk, hogy egyetlen alkalomra, 2006-2012. között a helyi önkormányzatok hat évre választódnak, utána az európai ciklusra átállunk. Ez egy újabb lépés a takarékosabb állam felé, hiszen a 19 megyei  helyett 7 regionális önkormányzat lesz, de a megyék önkormányzati feladatai addigra ki is merülnek.
– Visszatérve, helyben lesz-e külön képviselõi irodája, és az milyen rend szerint fog mûködni?
– Mivel személyemben a képviselõi és a polgármesteri munka összekapcsolódik, szétválaszthatatlan, így külön képviselõi iroda egyelõre nem kell. Minden ilyen jellegû tevékenység a Kabinetirodán keresztül zajlik, mint eddig. A legnagyobb gondot a naptár egyeztetés jelenti, nem szeretném a lakossági kapcsolatokban azt a közvetlenséget korlátozni, ami eddig megvolt. Az életem azonban sokkal pörgõsebb lett, a munkatársaimra pedig több, célratörõbb munka vár ezután.         
 – dite-
(Fotó: Vidovics Ferenc)

Ez a bejegyzés 2006 06 18 08:36-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.