Módszertani megújulás az oktatásban Fábiánsebestyénben
Egy éve folyik a Fábiánsebestyéni Általános Iskola és a Napköziotthonos Óvoda módszertani megújulása az Európai Unió által támogatott „Kompetencia alapú oktatás, egyenlõ hozzáférés az Arany János Általános Mûvelõdési Központ Fá-biánsebestyéni Általános Iskolában és a Fábiánse-bestyéni Napköziotthonos Óvodában” címû, TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0079 azonosítási számú, Fábiánsebestyén Község Önkormányzata által benyújtott pályázatnak köszönhetõen.
A pályázat megvalósítása 2009. júniusában kezdõdhetett meg. A fejlesztés célja, hogy a tagintézmények pedagógusai, illetve nevelõi megismerkedjenek a kompetencia alapú oktatás módszertanával és nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. A projekt kiemelten kezeli a tanórai foglalkozások alatt az infokommunikációs eszközök használatának fokozását, továbbá a hátrányos helyzetû és a sajátos nevelési igényû gyerekek együttnevelése feltételeinek megteremtését. Az általános iskola módszertani megújulása egyben összekapcsolódik egy jelenleg is folyó, az iskolai infrastruktúra fejlesztését célzó projekttel, amely komplex módon segíti a még magasabb szintû oktatási munkát.
Az iskolában három kulcskompetencia területen, a matematika, a szövegértés- szövegalkotás és az életpálya építés kompetencia területein kezdõdött meg a kompetencia alapú oktatás bevezetése. Emellett a módszertani megújulás részeként további újszerû, innovatív oktatási módszerek érvényesülnek. Ilyen például az ismeretanyag mélyebb feldolgozását lehetõvé tevõ, a rajz és technika tantárgyakat érintõ tantárgytömbösített oktatás, az advent hagyománykört feldolgozó projekt, az egészséges életmód- egészségvédelem köré szervezett témahét, továbbá az iskola átfogó önértékelési, valamint a tanulók fejlõdését követõ mérés- értékelési rendszer kidolgozása. A pályázat megvalósításában az iskola valamennyi tanulócsoportja és pedagógusa részt vesz.
Az óvoda nagycsoportjában, a Pillangó csoportban vezették be a komplex óvodai programot, emellett fejlesztik a gyerekek bemeneti (óvodába érkezéskor) és kimeneti (óvoda elhagyásakor) mérési értékelési rendszerét, a gyermekek fejlettségének egyéni nyomon követési rendszerét, illetve megvalósult a tavasz, húsvét témakörét feldolgozó „Tavasz” projekt is.
Az iskola és az óvoda pedagógusai az új módszerek alkalmazását bemutató képzéseken vesznek részt, munkájukban, az új módszerek alkalmazásában tanácsadók segítségét vehetik igénybe. Emellett az új módszerek alkalmazásához szükséges programcsomagok, taneszközök, szemléltetõ eszközök beszerzése is megvalósul a projektben.
A közelmúltban záródó, 2009/2010-es tanévben sikeresen kipróbálták, bevezetették a fent említett új módszereket. Jelenleg az intézményi, saját innovációk megvalósítása, illetve a referencia intézményektõl már kidolgozott és bevált ún. jó gyakorlatok átvétele zajlik.
A projekt záró eseményeként a módszertani megújulás tapasztalatait, eredményeit, az iskolában és az óvodában folyó munkát augusztus 8-án, vasárnap délelõtt nyílt napon ismerhették meg az érdeklõdõk.
Dr. Kós György polgármester kérdésünkre elmondta, a projekt 30 millió forint felhasználásával, 100% uniós támogatással valósult meg. Hozzá fûzte, hogy ez a projekt a folyamatban lévõ négy nyertes uniós pályázat között, értékét tekintve, a középmezõnyben foglal helyet, fontosságban azonban az élen jár, hiszen lehetõvé teszi a hátrányosabb helyzetben lévõ, gyengébb képességû tanulók felzárkózását jobb képességû társaikhoz. Az oktatás színvonalának növekedésével pedig a község lakosságmegtartó ereje is szinten tartható.
A községi általános iskola tanulóinak létszáma eléri a kétszáz fõt, míg az óvodában a tanévet közel hetven apróság zárta – tájékoztatott Piti Anna, az Arany János ÁMK igazgatója.
– A projekt kapcsán az elmúlt egy évben hatvanegy tanúsítványt szereztünk meg, három hatvan órás és ötvennyolc harminc órás továbbképzésen vettek részt egy év alatt a pedagógus kollégáink, míg az óvodai átállást húsz továbbképzés elõzte meg. A program a tanórákon belüli és azokon kívüli elemekre épült. A gyerekek nagyon élvezték, hogy a délelõtti ráhangolódás után délután folytathatták a kreatív munkát, amibe igyekeztünk a szülõket is bevonni. A környezetvédelmi témában pl. megtanulhatták, hogy nem minden szemét, az egészségnevelési projektben hallottak a káros szenvedélyekrõl, vagy a zöldség-gyümölcs napon a zöldségszobrászat mellett egészséges ételeket készíthettek.
– A projektben nyolc pedagógusunk és két óvónõnk egy-egy laptopot kapott, projektor segítségével szemléltetõ elõadásokat tudnak készíteni, valamint a laptopokat a gyerekek is használják.
– Milyen jó gyakorlatokat örökítettek át a helyi rendszerbe?
– Intézményünk önértékelési rendszerének kifejlesztéséhez kaptunk nagyon hasznos segítséget. Gyerekeink fejlettségi szintjének mérése, nyomon követhetõsége szempontjából kell ugyanis a továbbiakban is felméréseket végeznünk.
– Hogyan teszik fenntarthatóvá a projektet?
– Az elért eredmények fenntartása öt éven át kötelezõ számunkra, mi azonban a program kibõvítésén gondolkodunk, ami új témaelemeket is jelenteni fog. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szülõk együtt “játszanak” a gyerekekkel, akik párban, vagy három-négy fõs csoportokban oldják meg a kapott feladataikat – hallhattuk az igazgatónõtõl.
