Lapunk három hónapon keresztül a szentesi kistérség egy-egy kistelepülését kereste fel, hogy az ott élõkkel beszélgessen a hazánk Európai Uniós csatlakozása óta eltelt immár két év tapasztalatairól.

A három helyszín három témát indukált, s a beszélgetések összegzését lapunkban tesszük közzé. Szánjuk okulásnak, közös gondolkodás mozgatójának, s talán ily módon az elhangzó gondolatmorzsák az illetékesekhez eljutva, célba találva jobban hasznosulnak. Az újabb állomás az alig ötszáz lelkes Nagytõke község volt, ahol választott témánk, a helyi közlekedési viszonyok mellett a város közelségébõl adódó elõnyöket és hátrányokat vettük számba. Rendkívül gazdag és hasznos volt ez a látogatás is.

NINCS EGY HÚSZAS…

Nagytõke jövõre ötvenöt  éves település. A fekete aranyon, ahogyan a legidõsebbek nevezik a jó minõségû termõtalajt, mindig megtalálták az itt élõk a boldogulásukat. A falu korábban sokkal népesebb volt – vélekednek – mint manapság, így jogot formált arra, hogy önálló közigazgatással rendelkezzék. Mint kistelepülés, mégis sokban eltér a sorozatunk korábbi részeiben vázolt falvaktól. Az Európai Unió eszmeiségének az egyediségre, mint értékre vonatkozó kitétele mind három bemutatott településre egyenként igaz. Hasonló körülmények között, mégis teljesen más sajátosságokkal bírnak. Nagytõke mindössze tizenhat kilométerre van Szentestõl, viszonylag jó úton, könnyen megközelíthetõ. A vonat- és buszközlekedés naponta többször érinti, ám mégis…  Megvan minden, és még sincs. De vajon mi van meg, és mi hiányzik? Az elkövetkezõkben többek között erre keressük a választ. 

OLCSÓBB, MINT A VÁROS

Falun élni sok szempontból élvezetesebb, mint a városban. A megkérdezett  nagytõkei emberek így vannak ezzel. A csend, a nyugalom, a jó levegõ minket, városiakat is megnyugtat. Keresztes Nagy Mihályék három éve költöztek ide. Miért? Ennek nagyon egyszerû oka van, mint mondják. Itt sokkal olcsóbban kaptak telket az építkezéshez, mint ha Szentesen próbálkoztak volna a vásárlással.
– Minden megvan, ami a mindennapokhoz kell, taglalja a férj, de ha elfogy a szeg, vagy kellene néhány csavar, szerszám, akkor lehet menni kölcsön kérni a szomszédtól. Ha neki sincs, autóba ülhetünk, mert a városban kapunk. De az a termék így már sokkal drágább lesz.
Keresztesék négy gyermeket neveltek fel. A legidõsebb 27, a legfiatalabb 13 éves. Uniós tagságunk két évét a saját szempontjukból ezért nem is tartották számon. Szeretnék, ha a gyerekek már igazi nyertesei lehetnének a csatlakozásnak. Reménykednek ebben, ám azt is tudják, a jövõ számukra nem itt a faluban terem.

POSTA

Épp mellettünk halad el a Magyar Posta modern és szép autója, ami azt bizonyítja, hogy a településen megszûnt a kisposta. Az autó képviseli és szolgálja nap mint nap a hivatalt. Házról házra jár a küldeményekkel. Az emberek véleménye e kérdésben is megoszlik. Vannak, akik a postára járás hangulatát, a jó ízû beszélgetések lehetõségét veszítették el. Másoknak kényelmetlen, hogy várni kell az autót. De akad olyan is, aki tréfával üti el a dolgot mondván: nincsenek erre felé hóakadályok… Fontos, hogy a várva várt levél idõben megérkezzék. Mi módon, az mindegy.

ORVOS NÉLKÜL

A röghöz kötöttség mindig az idõs emberek körében erõsebb, akik már nem tudnak és akarnak máshol új életet kezdeni. Egy élet munkája veszi õket körül, s mindazon problémák, amelyek az évek múlásával járnak. Hétfõn és csütörtökön van orvos a faluban, ám az idõs ember szerdán is beteg lehet, mondja Kiss Gyula, aki korban maga is érintett.  A képviselõ-testület tagja, korábbi polgármester egyáltalán nem elégedett az Európai Uniós tagság eddigi hozadékaival. Épp a háziorvosi körzet zavartalansága az egyik problémája.
– Itt a föld jelentette a megtartó erõt, – mondja. Több ezer sertés, baromfi, szarvasmarha állományok voltak a területünkön, most nézzenek szét – javasolta – ilyeneket nem találnak.
Van benne valami. Néhány juhtelepen kívül csak a családok élelmezésére szánt baromfi kapirgál a kertekben. 
Kiss Gyula szerint az uniós Nagytõke sorsa az elvándorlás, amit az is bizonyít, hogy most már négy-öt évre jut egy-egy házépítés.

IVÓVÍZ…

Számos olyan infrastrukturális kérdés feszíti Nagytõkét, ami felveti a kérdést: egyedül, vagy a szomszédos Szentessel karöltve jöhet a megoldás? Ilyen a helyi ivóvíz ellátás stabilizálása, vagy a csatornázás és a hulladék elhelyezés hosszú távú megoldása. Az ivóvíz minõségét a szolnoki székhelyû Tisza Menti Vízmûvek Rt-vel partnerségben tudták rendezni. Ám mind a lakosok, mind a polgármester, Staberecz Ferenc véleménye megegyezik abban: nem alaptalanok a falubeliek minõségi kifogásai. Pedig a víztisztító berendezésük a legmodernebbek közé tartozik. A vízhálózat rekonstrukciós tervét elkészítették, jövõre Európai Uniós források igénybe vételével szeretnék azt kivitelezni. A forrásból megtörténhetne a glóbusz teljes belsõ takarítása is. Összekötnék az ágvezetékeket, lecserélnék a tûzcsapokat. Az ún. gyökérzónás szennyvízhálózat kiépítése, és a vízbekötések ellenõrzése, valamint a munkákat követõ úthelyreállítások ”egy füst alatt” megtörténhetnének. De Nagytõke köztudottan szolid költségvetésû kistelepülés. Egyedül tehát nem megy. Gondot jelent ugyanis az önrész elõteremtése.

A települési kommunális hulladék kezelése Szentesen történik. A szelektív hulladékgyûjtés iránti igény viszont még nem alakult ki igazán az itt élõkben. A veszélyesnek minõsülõ hulladékok speciális tárolását leszámítva persze.

ÜRES ISKOLA

Bejárva a falut, az évek óta üres iskola elõtt haladunk el. A községi intézmény fenntartását az önkormányzat nem tudta biztosítani, ezért most is mintegy félszáz diák jár Szentes általános iskoláiba. Reggel a járat szerinti autóbusz viszi, délután – gyakran sok várakozás után – az épp aktuális autóbusz pedig hazahozza õket. Az idõsebb falusiak még évek múltán is nehezen fogadják el ezt a helyzetet. Mint mondják: a kis falusi iskola hány mérnököt, tanárt és más szakembert adott az országnak. Sokkal kevesebb fáradsággal, több szabadidõvel rendelkeznének itthon tanulva az unokáik.  Kevésbé kellene õket félteni, mint így.

 ÖNHIKI…

A rövidítés valójában az önkormányzati szakzsargonban ismert: önhibáján kívül hátrányos helyzetû település. A falusi képviselõ-testület öt tagja és a polgármesteri hivatal négy alkalmazottja már kívülrõl fújja a hasonlókat. Nagytõke ugyanis évrõl-évre sikeresen pályázik az ÖNHIKI címen megszerezhetõ forrásokra. Az óvoda és a mûvelõdési ház folyamatos mûködtetése, egyáltalán a község léte szempontjából nélkülözhetetlenek a pályázati úton megszerezhetõ források. Amikor csak tudnak, s persze önerejük engedi, élnek a lehetõséggel.

ÖNÁLLÓ MARAD?

Feltettük a kérdést: vajon fennmarad-e, és meddig, Nagytõke önállósága? Története során ugyanis nem mindig volt az. Az Európai Unió regionális politikája a regionális léptékû projekteket helyezi elõtérbe. Kétségtelen, kevesebb önkormányzat esetleg olcsóbb közigazgatást jelenthet az amúgy is gazdasági gondokkal küszködõ országnak.
A polgármester úgy látja, hogy 2010-ig nem lesz változás a jelenlegi önkormányzati rendszerben. Fontosabb dolga lesz a leendõ kormányzatnak.
Többé, kevésbé mások is így vélekednek. A jelenlegi struktúra felszámolása se lenne olcsó, halljuk. Számos járulékos problémát vetne fel egy esetleges fúzió, a munkahelyek megszûnésétõl az üresen maradt épületek kihasználásáig. Ha kormányos nélkül marad a hajó, elsüllyed. A nagytõkei lakosok remélik, erre késõbb sem fog sor kerülni, mert errõl majd – szerintük – éppen nekik kell dönteniük, ha tényleg eljönne az ideje. 

ÉRDEKES…

A szerkesztõségünkbe rovataink megjelenését követõen levélben feltett egyszerûbb kérdésekre igyekszünk választ adni:
Régió, kistérség – miért ennyi meghatározás? – kérdezi Mata Árpádné.
Az Európai Uniós szempontoknak megfelelõen Magyarország hét régióra van osztva. A kistérségek száma ezzel szemben százötven. Csongrád megye önmagában hét kistérségre tagolt. Teljesen más a jelentõsége a két meghatározásnak. A kisebb egységek a területfejlesztés szempontjából, míg a nagy régióék az EU-s pályázatok miatt érdekesek. Elindult a Kistérség Plusz Program, amelynek a leghátrányosabb negyvennyolc kistérség felzárkóztatása a célja. A BM. Önkormányzati EU. Információs Központja segítséget nyújt az érintett területek forrásszerzésében, a megfelelõ információk és támogatások elérésében.
Mi a lényege az “Élhetõbb faluért” programnak? – tudakolja Németh András. 
 A program a hátrányos helyzetû településeket hivatott esélyhez juttatni. Az EUfalu-projekt az ICSSZEM kezdeményezésével elsõsorban a kistelepülések pályázatokban való részvételét kívánja elõsegíteni. Évente workshopokat, elõadássorozatokat szerveznek elsõsorban a vidékfejlesztés témakörében.
Mik az euró bevezetésének fõ kritériumai? – erre kíváncsi Papp Éva.
Az euró bevezetésének feltételeit 1991-ben, a maastrichti EU-szerzõdésben határozták meg. A legfontosabb követelmények:
– a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát,
– az államadósság nem lehet több a GDP hatvan százalékánál,
– az infláció pedig legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációjú tagország átlaga.

Az Európai Unióval kapcsolatban hasznos információk olvashatók: http://europa.eu.int/index_hu.htm, www.eulap.hu, www.magyarorszag.hu, www.euvonal.hu, www.eu-info.hu, www.eucsatlakozas.lap.hu, www.euoldal.hu. A témában véleményt nyilváníthatnak  www.coffeeling.hu/visszhang internetes oldalunkon.
Köszönjük a sorozatunkat kísérõ figyelmüket!

Összeállította, fotók:
Dömsödi Teréz

A rovat megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Fõosztálya támogatja.

Ez a bejegyzés 2006 05 15 20:19-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.