A szélsõséges idõjárás, a mértéktelen esõzés és a viharok mindennapos téma mostanság, sajnos. A Pálmások Szövetsége tagjai között három mezõgazdasági vállalkozó is van, Szarvas Pál, Ledó Ferenc és Borsos Zsigmond. A gazdaságukat és az egész szektort ért károkról, azok hatásáról beszélgettünk velük.

– Mely terményeket és milyen mértékben sújtotta az idõjárás leginkább?
– A lapistói gyümölcsösünkben az almát és õszibarackot 90%-ban verte el a jég. A zöldborsót 50-60%-os kár érte. Az általunk mûvelt mintegy 1000 hektáron 10 és 100% közötti a kár – válaszol Szarvas Pál.  – A repcét nem tudtuk betakarítani, mert a kombájnok elakadtak. A magok már ki is peregtek, így a kár 100%-os – tette hozzá.
– Nálunk a szántóföldi gabonákban jelentõs a kár, folytatja Borsos Zsigmond. Most folyik a betakarítás, illetve csak csinálnánk, mert az egyébként is átázott talajra jövõ újabb esõk szinte lehetetlenné teszik. Pontosabbat betakarítás után tudunk mondani, de becslésünk szerint 20 – 50%-os terméscsökkenés lesz az árpában, búzában és utóbbi csak takarmány minõségû, étkezésinek nem felel meg. A kukorica és a napraforgó is kapott jégverést, kérdés, hogy kiheveri-e, illetve éri-e még valami.   
– Ledó Ferenc a Délkertész tagjainál fennálló helyzetrõl beszél: az üvegházi, a fóliás és a szabadföldi zöldségtermesztésben általános probléma a sok esõ miatti „aláázás”. A növények belefulladtak a vízzel telített talajba. A jégverés nem okozott jelentõs kárt, viszont a kevesebb napsütés és a hûvösebb idõ igen. Az üvegházakban, fóliákban hozamcsökkenés van, a szabadföldi kultúrákban a késõbbi kiültetés és mindenhol a gombabetegségek okoznak bevétel kiesést vagy jelentõs többlet költséget. Az almásokat május 12-én a jég károsította, a gombák miatt pedig sokhelyütt egyharmaduk varasodott. A meggy és cseresznye moníliás, repedezett, gyorsan romlik, exportra alkalmatlan.

A dinnyét több helyen újra kellett ültetni, ezért heteket csúszik a hazai szezon. Ebbõl csak akkor lehet jó bevétel, ha augusztus vége, szeptember eleje meleg lesz, 28 – 30 fokkal. Tehát még lehet reménykedni.
– Milyen saját és állami kárenyhítésre számíthatnak a gazdák?
– Nagyon fontos ebben a biztosítás! – nyilatkoznak egybehangzóan a pálmás gazdák.
A károk felmérése folyamatban van. A megelõzõ két kármentes év átlagtermése a biztosított szint. Akkor fizet a biztosító, ha a kár ennek 30%-át meghaladja. A 10% önrészt levonva eddig az átlagos hozamig fizet kártérítést. Nem lehet ma már biztosítás nélkül dolgozni – erõsíti meg Ledó Ferenc. A Délkertész tagjai többségének van is biztosítása.
– Az Állami Katasztrófa Alapból is érkezhet segítség, de ennek mértéke csak évvégén derül ki. Az idei sok nagy kár miatt minden bizonnyal kevesebb lesz, mint az elõzõ években – egészíti ki Szarvas Pál. Kaphatnak még a gazdák kamattámogatást, amihez azonban kormánydöntés kell – fûzi hozzá.
– A Kárenyhítési Alap a harmadik támasz a bajban, de csak azoknak, akik beléptek és befizették a hozzájárulást – mondja Borsos Zsigmond. A szántóra hektáronkénti 1000 Ft-ot, más kultúrákra 2000 Ft-ot. A befolyt összeghez az állam ugyanannyit hozzátesz és az így rendelkezésre álló összeget osztják el a beérkezett jogos igények között. Az idei több kár miatt alacsonyabb kompenzáció várható.

– A Délkertésznél a termelési hitelek esetleges átütemezése és kedvezõbb kamatok jöhetnek szóba, de csak saját tagoknak és persze korlátozottan. Sok kistermelõ tõketartalék hiányában sajnos csak egyik napról a másikra tud mûködni. Nekik próbálunk így segíteni – mondja Ledó Ferenc.
– Kárenyhítõ lehet még a másodvetés, amivel mi is próbálkozunk. A jég verte borsó helyére csemegekukoricát vetettünk – zárja a témát Szarvas Pál.
– Mi a károk hatása az árakra?
– A szabadpiaci zöldség és gyümölcs árak már is nõttek, – mondja Ledó Ferenc és Szarvas Pál. Miután Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban is, mint fõbb termelõknél hasonló a helyzet, az árak magasabbak maradnak. A cseresznye például 60-70%-kal drágább. Átla-gosan 10-20% növekedés a jellemzõ a zöldség-gyümölcs piacon és az is tapasztalható, hogy a fogyasztás is kb. ugyanennyivel csökkent.
– Sajnos a gabonák és a konzervipari növények ára a kevesebb termés ellenére sem emelhetõ a fixáras felvásárlási szerzõdések miatt – tájékoztat Szarvas Pál. Lehetnek majd konzerváru hiányok is, mert a tavalyi készletek lefogytak, az idén viszont a károk miatti terméskiesés alapanyag hiányt okoz – teszi hozzá.
– Megrendíthetik-e ezek a károk a gazdákat?  
– Sajnos többeket igen – válaszolják egybehangzóan.
– Az 5 -7 éves gazdahitelek visszafizetése esedékessé vált, de bevétel híján sokaknak okoz ez nehézséget. Elemi károk nélkül is nehéz helyzet volt, de az tetézi a bajt. Most krízis állapot van! – mondja Ledó Ferenc  és Szarvas Pál. Már több gazdálkodó értesítette földtulajdonosát, hogy várhatóan nem tudja kifizetni az ez évi földhaszonbérleti díjakat – halljuk Szarvas úrtól.
A kedvezõtlen idõjárás következtében a mezõgazdaságban kialakult állapot kezelése is kormányzati intézkedéseket igényel.
A pillanatnyi kárenyhítés ugyanúgy, mint az ágazat jövõje, zártuk a beszélgetést.

PÁLMÁS ADOMÁNYOK ÁRVÍZKÁROSULTAKNAK
A Pálmások Szövetsége is igyekszik segíteni az árvízkárosultakat. Az egyben Rotary klub tag pálmások a klubon keresztül, mások egyénileg. Egyik tagunk a miskolci gyógyszergyár  alkalmazottainak egy részét közvetlenül is érintõ árvíz károsultjainak, másik pedig a bútorkereskedõ franchise hálózat Felsõ-zsolcán lakó alkalmazottainak adott pénzadományt. Összes adakozásunk eddig 150 ezer Ft.

Fizetett közlemény

Ez a bejegyzés 2010 07 11 11:13-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.