Évfordulók
Megdöbbentõen gazdag ez az év jeles helyi évfordulókban. Maradjunk mindjárt a bûvös százas számnál.
1906. például azért is meghatározó volt a város életében, mert akkori tanácsi határozat alapján sok-sok utcát hoztak létre és neveztek el. Az “úcca”, vagy “uttza” megjelölés korabeli névtáblákon itt-ott még fellelhetõ, de már egyre kevesebb van meg belõlük. A város elsõ ilyen közterületei 1731-tõl kaptak jelölést, tudjuk Barta László 1980-ban megjelent munkájából.
1906. szeptember 24-én a közgyûlés az addig érvényben lévõ tizedeket kerületekre változtatta. Az így kialakított négy kerület 123 utcájában 3024 házat számoztak meg. Világosan látszik tehát, hogy ekkortól áll fenn a most is érvényben lévõ utca, házszám szerkezet. Elkészült az utcákat rögzítõ város térkép is. A tanács arról is rendelkezett, hogy két jeles személyiségrõl, Stammer Sándorról és Kristó Nagy Istvánról utca legyen elnevezve. Az utcanévadáskor a fõ szempont a város centrikusság volt, vagyis olyan személyiségeket helyeztek elõtérbe, akiknek Szentes sokat köszönhetett. De akadt más példa is. Ebben az évben hozták haza Rákóczi hamvait magyar földre. A helyi Vásár tér névváltozása így méltó aktualitást nyert.
Az új nevekkel egyidejûleg elveszett viszont jó néhány olyan népi ihletésû elnevezés, amelyek ezen az egyetlen lehetséges módon maradhattak volna csak fenn. Ilyen pl. a Bürkös, vagy a Serkocsma utca. Furcsa volna-e ma ezekben járkálni? De nézzük csak meg, hiszen ott járunk.
Mindjárt a Kisérben, ha valaki a Szarkás utcát keresné, bizony bajban lennénk. Ez ma a Szántó Kovács János utca.
Talán meglepõ, de a fentebb említett Serkocsma utca bizonyos Sídó “kortsma” után több különféle nevet kapott az idõk során. 1932-ben kapta meg Schweidel József nevét, amit mindmáig visel.
1906-ban szorgalmazták, hogy a mai Mentõ utca a Bürkös nevet vegye vissza. A Kisér akkori nyugati mentõgátja mellett épült, errõl a jellemzõ tájnövényrõl elõször mint Bürkös gát szerepelt. Ám e javaslat mai szóval élve, nem állt meg.
Az alsóréti, kisháti munkástelepek (Sitér) 1901-tõl 1920-ig épültek. Jó részük szintén 1906-ban lett elkeresztelve. A hivatalos névadó azonban a harmincas években történt. A városban 1901 és 1920 között mintegy húsz új utca népesedett be.
Összeállította: T. K.