Sziklay Sándor hat éve él Szentesen. Itt már “csak” festményeirõl ismeri õt környezete. Kevesen tudják ugyanis róla, hogy írt és ír verseket, meséket, gyermekszínpadi mûveket, publicisztikákat és színpadi mûvekben játszott.

Eshet esõ, süthet a nap vagy lehet tomboló hideg, a fõutca egy-egy kirakata alatt feltûnnek a Sziklay alkotások.  “Valahogy csak meg kellene élni,” – szokta mondogatni ilyenkor. A napokban legfrissebb munkáit láthatta a közönség a városi könyvtárban.
Alkotásait dr. Csíky László portré- és karikatúra szobrász barátja méltatta a megnyitó közönsége elõtt húsvét  nagyszombatján. Csíky doktor a mûvészettörténetben keresve kortársa szín- és formavilága nyomán, nem mindennapi következtetésekre jutott. Az egyes stíluselemek, mint a szürrealizmus, az impresszionizmus vagy az eklekticizmus, különösen megkapó ötvözetét vélte felfedezni az alkotásokon, amit – odamenve egynémely képhez – megmutatott, elmagyarázott.

Szólt a mûgyûjtõk mai felelõsségérõl, akiknek kötelességük megõrizni és közvetíteni az egyes korok mûvészetét. Ily módon bizonyítást nyer, milyen harmóniával, s egyáltalán nem véletlenül jelennek meg nagyon hasonló tér- és tájelemek, színhatások például Sziklay Sándor (jobbról) képein is, mint a klasszikus elõdök ecsetvonásain.
A kiállításnak a “Hazádnak rendületlenül” címet adta a mûvész, Vörösmartyt idézve. Csíky László érdekesnek találta ezt azért, mert tudja, Sziklay Sándor mindig is Petõfi költészetét, emberi mentalitását tekintette példaképnek. A hazafias érzület azonban a XXI. század alkotójának impresszióiban, azaz meglátásában is a mondanivalót kiteljesítõ jelenléttel bír. A nyitottság, a gyermeki tisztaság mindig hozzáad a színekhez, rátesz az ecsetre még egy kis kéket, barnát, sárgát…
Az alkotó közben kellõ szerénységgel kommentálta a mûvésztárs olyan nagyságokhoz hasonlító szavait, mint például Vincent Van Gogh. Csíky doktor talált ugyanis egy az elmúlt öt évszázad képzõmûvészeti mestermûveit bemutató kis kötetben egy rendkívül érdekes Van Gogh tájrészletet, ami Szik-lay Már-télyról készült munkájában visszaköszön. A nagy elõd színvilágát azon saját tapasztalataira hivatkozva is elemezte, amelyeket Európa egyes nagy múzeumaiban járva látott. Mi sem bizonyítja jobban a magyar képzõmûvészet európaiságát, így Csíky doktor.

Sziklay festõmûvész a kiállítás ideje alatt elkelt képei bevételének felét a dévai árvák javára ajánlotta fel. A nemes szándék ihlette kiállítás kapcsán az alkotó azt mondta: amikor fest, mindig az a gondolata, hogy a vászon azután is legalább olyan jól nézzen ki, mint elõtte. Célja a gyönyörködtetés, nézzék ezért el neki, hogy most ezeket festette.
Mûveit legutóbb négy éve mutatta be a szentesi publikumnak. Gyûjtõknél, magánszemélyeknél számtalan képe lelhetõ fel az USA-tól Izraelig, Görögországtól Észak-Európáig. Szép, ünnepi pillanatokat szerzett.

Kép és szöveg: – dite –

Ez a bejegyzés 2006 05 10 14:48-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.