Minden település általában önmagához hasonló paraméterekben gondolkodik, amikor testvérkapcsolatot választ magának. Szentes és a romániai Újszentes esete egészen más, hiszen a harminc százalékban magyar lakta Temes megyei települést 115 éve szentesi, felsõpárti református telepesek hozták létre.

133 szentesi család után az Újszentes elnevezés, románul Dumbravita. A Temesvártól mindössze 6 kilométerre lévõ község is  – határközelség ide, vagy oda – fokozatosan “elrománosodik”. Az õshonos családok leszármazottai azonban mindig szívesen és szeretettel fogadják a vendéget.
Mert valóban vendégek voltunk. A “Mosolygósabb Régióért” Egyesület delegációja Nagyszentmiklóson és Temesváron járt, hogy Bartók Bélára emlékezve felkeresse az ottani emlékhelyeket. Nagyszentmiklós – Temesvártól 70 km. – Bartók Béla szülõhelye, ám ma a magyar szót jó ha háromszázan értik, áll a statisztikai kimutatásban. A százezres lélekszámú Temesváron szintén ritka a magyar szó. Annál nagyobb a zsúfoltság, a forgalom, s ami ezzel jár. A nagyváros vonzásában Újszentes önállóan és rohamosan fejlõdik. Az ipari területek növekedése rendkívül felértékelte a környezõ telkeket, – mondja Dénes Ildikó tanácsos, az újszentesi képviselõ-testület tagja, tanárnõ. Az önkormányzat pedig igyekszik lépést tartani az egyre jobban szétterülõ nagyváros, avagy a gyarapodó község adta kihívásokkal. Vagyis Újszentes szép lassan egybeépül Temesvárral?

Valójában ez a helyzet. Nincs egy éve, hogy ott jártunk, már azóta több óriási magáningatlan nõtt fel, modern vonalaival hadat üzenve a kis falusias miliõnek, amihez évekkel ezelõtt még az utcán bóklászó baromfiseregek is hozzátartoztak. Újszentes csatornázott, modern iskolával, megújuló intézményeivel, közel szegvárnyi lélekszámmal, térfigyelõ rendszerrel biztonságban éli napjait.
Óhatatlan fúrja oldalam a kíváncsiság: vajon Európai Uniós pályázati forrásokból nyer egyre szebb külsõt a falu? A kérdésre a válasz “nem”.  Szilágyi Géza polgármester jó érzékkel összpontosít a lehetõségekre és az adottságokra. Megkönnyíti a helyzetét, hogy szívesen jönnek a nagyvárosból a csendre, nyugalomra vágyók, hogy a két település között telepedjenek le.
A község utcái még sárosak, de nemsokára rájuk is sor kerül, – magyarázza Ildikó, miközben ámulunk a pozitív változásokon.
Románia is hamarosan – talán már jövõre – uniós tagország lesz. Az ország különbözõ területei fejlettségben nagyon eltérõek. Temes megye – lehet,  határmentisége miatt – szerencsés helyzetben van, az elmúlt években ipari üzemek szép számmal telepedtek le a városait  körülölelõ övezetekben. Már a régi szentesiek is tudtak valamit: jó termõterületeket, újabb birtokokat akartak. A ma telepesei is szívesen választják Temes megyét, azon belül különösen Temesvár határát. A jó termõterületeket, az õsi, telepesi birtokokat most viszont sorra kivonják a termelésbõl. Épületformák és vakító színek parcellázzák fel, s képeznek rajta új birtokokat. Lám, itt tart ma a 115 éves Újszentes. A “Mosolygósabb Régióért” Egyesület képviselõi még az idén felkeresik a romániai Sítert (Bihar megye), ahol Sima Ferenc szintén száz éve elsõsorban kiséri családokat telepített le. Megnézzük a különbséget. 

Kép és szöveg: – dt. –
Az utazást az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok EU. Integráció Kollégiuma támogatta. 

Ez a bejegyzés 2006 05 10 14:36-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.