Önfenntartó családi kertészetek, komoly károkkal – Segít a DélkerTÉSZ
A szélsõséges idõjárás mind a hajtatott, mind a szabadföldi zöldségtermesztésbõl élõket megviseli. A Délalföldi Kertészek Szövetkezete ötszázharminc tagja többségében érintett. Ledó Ferenc elnök további segítséget helyez kilátásba a kistermelõk talpon maradása érdekében.
– Az üvegházak esetében a napfény elmaradása vezet a termés csökkenéséhez. A túlzott meleg pedig kalciumhiányt okoz. A fóliáknál viszont az aláázás nehezíti meg a termelõk dolgát, bonyolult beállítani a gondos öntözést. Hagyományos slagos locsolással kell a rendszert kisegíteni, hogy pontosan oda jusson öntözõvíz, ahova tényleg szükséges. Kedvezõ viszont a jelenlegi idõjárás azért, mert kevesebb a kártevõ, így permetezni is ritkábban kell.
– A szabadtéri termelésben bizonyára sokkal több a gond... – említjük.
– Valóban, a pritamin paprika egy része vízben áll, de legalábbis a tõrothadás miatt alig menthetõ. A karfiolt, káposztát általában nem mély fekvésû területeken termesztik, itt kárról nem beszélhetünk. Sõt kevesebbet kell költeniük növényvédelemre és öntözésre a termelõknek. A komolyabb kérdés az, hogy az esõ után a talaj levegõztetését hogyan oldjuk meg.
– Mekkora területet érint a szabadföldi termesztés?
– Zöldborsó 150 hektáron terem. A káposztafélék, paprika további 30-40 hektárt tesz ki. A termelõink közel 15%-a küzd jelentõs gondokkal, õk elsõsorban Mindszenten gazdálkodnak.
– Mennyiben befolyásolja a piacot az idõjárás hatása?
– Az árak ugyan ingadozóak, de összességében kiegyensúlyozottnak tekinthetjük a piaci helyzetünket. Az erõs paprika, paradicsom ára gyengébb volt a tavalyinál. A hajtatott káposztafélék és a fehér paprika esetében viszont a korábbinál jobb az ár. A minõségre azonban a februári hideg rányomja a bélyegét. Megindult most már a paprika exportunk is. A hideg, esõs idõjárás miatt a szabadföldi paprika értékesítése csúszni fog, azért némileg magasabb árra számítunk. Viszont számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy a kereslet legalább 30%-kal esett vissza.
– A tagság milyen arányban számít kistermelõnek?
– Az Árpád Agrár Zrt és a Primõr Profit együtt az árualapunk 50%-át adják. Kistermelõnek azokat tekintjük, akik 1000 négyzetméter alatti területen kertészkednek, létszámuk közel 300 fõ. A mintegy fél hektáros területtel rendelkezõk a középtermelõk, akik már képesek új eszközök és technológiák beszerzésére. Közel 50 egyéni vállalkozó van, õk az 1 hektár feletti területükön, fûtött fóliákban termelnek, és képesek jó esetben 5-10% tiszta eredményt elérni.
– A kistermelõk milyen plusz segítségre számíthatnak?
– Õk azok, akik nem tudnak bõvített újratermelést folytatni, vagyis a minimális eredményüket azonnal kénytelenek felélni. Erõnkhöz mérten, s ha tényleges megoldást jelent, akár elõleget is adunk az áru árából, ám ezt mi is csak forgóeszköz hitelbõl tehetjük meg, amelyhez viszont nem könnyû hozzájutnunk. Fontos azonban számunkra a kistermelõink boldogulása, hiszen õk legalább a sajátjukban dolgozhatnak szerény megélhetésükért, és nem szorulnak segélyre, közhasznú munkára.
– A csomagoló kapacitásuk növekedésével több dolgozó talál munkát?
– A csomagolóban a szezon április és október vége között van. Két mûszakra álltunk át, így 50 fõvel több dolgozót tudunk foglalkoztatni, akik nagyon örülnek a lehetõségnek. Még senkit sem kellett elküldeni. Sõt újabbak és újabbak jönnének…
– A nagyobb termelõket egy kísérletbe vonták be…
– Tavaly 5000 négyzetméteren folytattunk talaj nélküli termesztést. Idén már ez a területnagyság megközelíti az 5 hektárt. A kiválasztott, általunk támogatott termelõk referenciaként szolgálnak a többiek számára, hiszen ezzel a technológiával dupla mennyiségû termés, és a korábbinál jobb minõség érhetõ el 100%-os biológiai növényvédelem mellett. Kiszámoltuk, hogy a beruházásunk 3 év alatt térülhet meg.
– Korábban már szóltunk a szentesi paprika eredetvédelmi eljárásáról. Hol tart most a kezdeményezésük?
– Június végén terjesztjük fel a dokumentumokat a Földmûvelésügyi Minisztériumba. Ez a hoszszas procedúra kezdete. A minisztérium elõreláthatóan 6 hónap alatt hoz döntést, ám az uniós minõsítési eljárás bõven meghaladhatja az 1 évet. Arra készülünk, hogy 2012-ben már a védjegyek birtokában folytatjuk a munkánkat.
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz