Nagyérdemű, kedves Olvasó! Távoli múltban élő őseink számára szükséglet volt az egymást szabályosan követő környezeti változások megfigyelése. Az idő múlását égitestek, elsősorban a Nap és a Hold mozgásán figyelték.

Ezen megfigyelések kiegészítésére jöttek létre az első időszámítási rendszerek, melyek évszakokat, éveket, ezeken belül hónapokat és napokat különböztettek meg. Kezdetben elkülönítésükre csupán sorszámokat alkalmaztak, a későbbiekben azonban nevesítettek négy évszakot, telet, tavaszt, nyarat és őszt, az évet pedig tizenkét hónapra osztották fel. Akkor, amikor az évet, mint időtartamot vizsgáljuk, mindenek előtt a csillagászati évet kell alapul venni, ami a Föld Nap körüli útjának egyszeri megtételét jelenti. Ezt az időtartamot háromféle módon lehet megadni. Létezik a sziderikus év, ami alatt a Föld az álló csillagokhoz viszonyítva megkerüli a Napot. Ez 365.256383051 nap. A tropikus év az az időtartam, amely (a Fiktív Ekliptika Középnap) két egymást követő tavasz-pont áthaladása között telik el. Ez 365.24218967 nap. Az anomalisztikus év alatt a Föld napközelből újra napközelbe kerül és ennek időtartama 365.259635864 nap. Mivel (a Föld prevessziója miatt) a tavasz-pont vándorol az égbolton, ezeknek az éveknek a hossza eltér egymástól, ezért vált szükségessé egy egységes rendszer létrehozás. Ennek lett eredménye a naptár. Készítéséhez nélkülözhetetlen a csillagászat ismerete. Az olyan naptár, amely a Nap és a Hold mozgásán alapuló természetes időegységet foglalja közös rendszerbe, luniszoláris naptár. Elsőként ezt a módszert időszámításunk kezdete előtt 5000 körül a sumérok már használták. Itt 360 napos 12 hónapos volt az év, ahol minden hónapban 30 nap volt. Ezt a rendszert követték többek között a későbbiekben az egyiptomiak, görögök, arabok, hinduk, mayák, kínaiak.
Magyarországon az évek számozása saját, majd bizánci módszert használtak, és csak a 12. századtól történt a mostani polgári évek szerinti számozás. Először a rómaiak hozták létre saját naptárukat, melyet Julius Caesar vezetett be. Innen az elnevezés is julian naptár vagy Julianus- naptár Róma alapítása után (ab urbe condita) 709-ben (i.e. 46-ban). A naptár az alexandriai csillagász, Sosigenes segítségével készült. 365 napot osztottak 12 hónapra, és minden negyedik évben ún. szökőnapot iktattak be. Jól lehet, ez az időszámítási forma sok szökőnapot használt az évszakonkénti évekhez képest mind ez sem Caesart, sem az utókort nem nagyon érdekelte, és ez a rendszer még további korokig megmaradt, sőt néhány ortodox egyház még a mai napig is ezt használja.
1582. február 24-én XIII. Gergely pápa (a nápolyi Anloysius Lilius doktor javaslatára) kiadta a Gergely naptárt, mely kicsit módosította az átlagos év, és a tropikus év közti különbséget úgy, hogy 400 évenként kihagy három Julianus-szökőnapot. A Gergely naptár szerint az év első napja január 1-én, az év közepe július 1-én és az év utolsó napja december 31-én van. Az évek számozását a Gergely naptár a keresztény mitológia szerint Jézus születésének évével kezdi, de léteznek más évszámozások is, pl. a zsidó a világ teremtésétől (i.e. 3761. október 7.) az iszlám 622. július 16-tól számozza naptárát. Más időszámítási rendszerek (paleolitkor) a Hold fázisai alapján már napokat,  mint az időszámítás legkisebb egységeit is számon tartottak, és úgy számolták, hogy minden fázis eltelte után rovátkát húztak egy botra.
Az időszámítás egy ugyancsak fontos alapegysége a hónap. Eredete a holdfázisok ciklikus változásával hozható kapcsolatba. Ezek a szinóhikus hónapok 29,53 nap hosszúak. Az újkori időszámítás szerint egy éven belül tizenkét hónapot különböztetünk meg, és minden hónap nevesítve van.
A Gergely naptár alapján az év negyedik, harminc napos hónapja az április. Ezt az időszakot az ókori rómaiak Mars kedvesének Vénusznak szentelték, akinek mellékneve Aperire volt, mely a latin ige szerint megnyitnit jelent. Ez utalás volt a tavasz születésére, a kinyíló természetre, de mivel Vénusz a szerelem istenasszonya is volt, feltételezhető, hogy a megnyílni eredetileg a szülés aktusára vonatkozott, amit aztán később úgy is magyaráztak, hogy a megnyitni nem mást jelent, mint hogy a konzulok április elsején nyitották meg Rómában a hivatalos esztendőt.
Áprilisra a szélsőséges időjárás jellemző. Esős, szeles és napos napok váltják egymást és valószínű, erre a szeszélyességre épült az a kelta szokás, hogy április kezdetén bohó, vidám ünnepeket ültek. Ez örökítődött át a modern korra és alakult ki egy megkülönböztetett nap, április első napja a Bolondok Napja. Arra vonatkozólag, hogy honnan is ered valójában ez a szokás, többféle magyarázat is van. Egyes feltételezések szerint a középkori, ó-itáliai Szautnáliák továbbélése. Mások Franciaországból eredeztetik, a régi francia naptár szerint ugyan is április 1-jén kezdődött az év. Ekkor volt szokás az ismerősök közötti ajándékozás. 1564-ben IX. Károly király országába bevezette a Gergely naptár használatát, ami alapján az év január 1-én kezdődött így az ajándékozás szokása is. Át kellett, hogy tevődjön erre a dátumra. Igen ám, de az embereket sokig kísérte a múlt, és évente kétszer is, január és április elsején is, megajándékozták egymást. Mind ez azonban igen csak költségesnek bizonyult, ezért lassan az április elseje átalakult értékes ajándékozás helyett tréfás üzenetek küldözgetésének napjává. Ebből aztán az idők multával hagyomány lett, és bár a régi évkezdés szokását megtartották, de megtöltötték ezt az ünnepet hamiskodással, huncutkodással, bolondozással. Azóta gyanútlan embertársainkat szedjük rá ezen a napon, vagy űzünk tréfát úgy valakiből, mint tette azt anno XIV. Lajos francia király fia Gramon márkival. Március 30-án éjszaka beavatott barátaival elcsenték az alvó márki ruháit. Felfejtették a varrásokat, majd visszavarrták. Igaz, minden egyes darabot kicsit szűkebbre. Reggel, amikor a márki fel akarta húzni nadrágját, nem fért bele. A mellény is szűknek bizonyult. Kétségbe esve nyúlt kabátjáért, de nem tudta azt sem begombolni. Javában küszködött az öltözéssel, mikor rányitott az egyik cinkostárs, kiáltva rémültem: „Az istenért, márki, mi történt? Teljesen meg van dagadva… A rémült márki valami halálos betegségre gondolva azonnal orvost hivatott. (Az orvos persze szintén be volt avatva a csínybe, aki receptet írt fel.) Rövidesen lélekszakadva jött vissza a küldönc, hogy a patikus nem tudja elolvasni a receptet. Hogy is tudta volna értelmezni szegény, hiszen a gyógyszer e-képpen volt körülírva: „Végy ollót, hogy ki tudd engedni a megszűkített ruháidat….” Azt, hogy hogyan reagált minderre a márki, nem tudja az utókor, csupán egyet tud… Április elseje a viccelődés, játék napja, amikor nincs győztes és vesztes, csak jóízű kacagás, és válik így a megtréfált rászedett Április Bolondjává. A nap célja a jókedv megteremtése és bár tudósok már régen meghatározták ennek a napnak a lélektani hátterét és megállapították, hogy szinte minden ember szeret apróbb kellemetlenségeket, bosszúságokat okozni másoknak, ha tudja, hogy annak nem lesz különösebb következménye… Könnyebb másokon nevetni, mint önmagunkon. Soha nem szabad azonban, hogy a beugratás módja kellemetlen, bántó, sértő, durva, megalázó netalán végzetes legyen, mint történt ez 1891-ben egy magyarországi vidéki családban, ahol a szülők lettek öngyilkosok annak az április 1-én kézhez kapott levélnek olvasta után, melyből arról értesültek, hogy egyetlen katona fiukat a hadi törvényszék halálra ítélte és kivégezte, mert elkopott a cipő sarka….
Nos… Nagyérdemű, kedves Olvasó…. Akkor csak tessék, csak tessék… Van még eladó esernyőmag, trombitahúr és hegedű billentyű a közeli boltban. Nem hiszik… Járjanak utána… Ja…. vagy mind ez áprilisi tréfa…..
 
Utóiratként.
Csupán még néhány kiegészítő esemény, ami áprilishoz köthető.
            Április  2.   Ponce de Leon felfedezte Floridát.           
                              Christian Andersen a nagy mesemondó születésének 2001. évfordulója.
                        3.   Tavaszi időszámítás kezdete, óra visszaállítás.
                        6.   1909-be Robert E. Peary meghódította az Északi – sarkot.
                        7.   Egészségügyi Világnap
                      10.   1849-ben találták fel a biztosítótűt.
                       11.   József Attila születésnapja, a Magyar Költészet Napja
                      14.   1828-ban Noah Webster kiadja az első Amerikai-Angol szótárat.
                      18.    Ne nézz TV-t Hét (Amerikában.)
                      23.    1564-ben született, ugyanezen a napon halt meg 1616-ben William
                                Shakespeare
                      24.    Föld Napja, Olvasni öröm Hét
                      30.    Nemzeti Becsületességi Nap
 
Más… Március 22. és április 25. közötti vasárnapra esik a Húsvét
            Horoszkópi csillag-jegyekben
                        Kos Március 21. – Április 19.
                        Bika Április 20. – Május 20.        
            Irodalomban
                        …Kegyetlen hónap április, kibontja
                        A holt föld orgonáit, egybeontja
                        A vágyak és emlékek csonka
                        Gyökerekre langyos esőt zúdít… T. S Eliot: A puszta ország
 
                        …Április, óh április,
                        Minden csínyre friss!
                        Faun-bokájú, vad suhanc,
                        Újra itt suhansz! Tóth Árpád: Április

Susan T. de Buzna dr.
                        
                         
            
 
 

Ez a bejegyzés 2006 04 15 19:11-kor készült és a következő kategóriákban található: Sztori. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.