Lapunk három hónapon keresztül a szentesi kistérség egy-egy kistelepülését keresi fel, hogy az ott élõkkel beszélgessen a hazánk Európai Uniós csatlakozása óta eltelt hónapjai alatt szerzett tapasztalatokról. A három helyszín három témát indukál, s a beszélgetések összegzését lapunkban tesszük közzé.

Szánjuk okulásnak, közös gondolkodás mozgatójának, s talán ily módon az elhangzó gondolatmorzsák az illetékesekhez eljutva, célba találva jobban hasznosulnak. A második állomás a hatszáz lelkes Eperjes község volt, ahol választott témánk szerint a közigazgatás, infrastruktúra fejlesztés mellett az információs társadalom igényeinek való megfelelés mikéntjeit kutattuk. Rendkívül gazdag és hasznos volt ez a látogatás is.

KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

A hatszázötvenkilenc lakosú Eperjes a kistérség hét települése között tagja a Szentes Kistérség Többcélú Társulásának. Miként profitálhatnak ebbõl? – tudakoltuk Kollár János polgármestertõl. 
– Egyes kötelezõ állami feladatokat és intézményeket, mint a családok vagy a gyermekek átmenteti otthona, a község önállóan nem tudná mûködtetni. De ilyen az orvosi ügyelet is. Ezeket a feladatokat központosítva, Szentessel közösen oldjuk meg. A társulás pályázatán nyert kisbusszal tizenkét diákunk utazik minden nap a szentesi Klauzál Gábor Általános Iskolába tanulni. A fogyatkozó gyermeklétszám miatt ugyanis csak az óvoda és az alsó tagozat mûködik a faluban.
A polgármester elmondja, hogy a családok, ill. gyermekek átmeneti otthonába csak nagyon ritka esetben kell egy-egy rászorulót Szentesre küldeni. A legnagyobb gondot inkább a község lakóinak elöregedése és a munkanélküliség okozza, utóbbi most hetven családot érint, ami nagyon sok. S mire büszkék? Nyolc egyetemista tanulmányait támogathatják a Bursa Hungarica rendszerben.

ERÕSSÉGEK, GYENGESÉGEK

A község két megye határán elterülve küzd a rossz közúthálózatával. Orosháza és Szentes is olyan távol van, hogy a munkahely teremtés, a vállalkozó, tõkevonzó képessége szempontjából hátrányos helyzetûnek számít. A rendelkezésre álló munkaerõ kapacitás képzetlen. A község – önrész hiányában – önállóan komoly fejlesztési forrásokra pályázni képtelen.
A közutak állami tulajdonban vannak, magyarázza Kollár János, ezért hathatós lépéseket nem tudnak tenni a felújításukra.
További hosszú távú gond az idõsekrõl való gondoskodás. Említi, hogy 153 millió forint volna szükséges az iskola épület e célra történõ  megfelelõ átalakításához.
Ám olyan adottságokkal, mint erõsségekkel, rendelkezik a falu, amelyek ma még számtalan kiaknázatlan lehetõséget kínálnak a rátermett üzletemberek számára. Ilyen a mezõgazdaság és a horgászturizmus. A NATURA 2000 programban kijelölt terület nagysága jelentõs, hiszen olyan õshonos madár- és növényvilág él itt, amelynek megõrzése a falu túlélési kincse. Bak János és családja olyannyira beleszeretett a község mesterséges tavába, hogy ott hagyva a fõvárost, a közeli kisvendéglõ beüzemelésén fáradoznak. Hasonló merészségû, vállalkozó kedvû személyek kellenének még néhányan.

CSEND ÉS NYUGALOM

A jó idõ beálltával egyre többen keresik fel az eperjesi horgásztavat, hogy kedvtelésüknek hódoljanak. Egyszerû, mert csak napi jegyet kell váltaniuk, és máris kifoghatják álmaik halát. A csend, a nyugodt környezet és a napsütés a sátorozókat is erre csalogatja nyáron. A falu a Kék túra útvonal része. Ám a falusi turizmus adta lehetõségek az itt élõket még sem csábítják. Hogy miért? Néhányan azt mondják, sokat kell befektetni. Hosszú a megtérülési idõ. Nem ismerik a feltételeket, megfelelõ szakmai háttér nélkül hogyan fogjanak hozzá. Nem elég fiatalok a váltáshoz…

Bak János szerint jövõje van a faluban a horgászturizmusnak. Szeretnének segíteni az itt élõknek, így grillpartikat, horgászversenyeket, kisebb-nagyobb rendezvényeket szerveznek majd a horgásztó közelében a folyamatosan felújított kisvendéglõben és környékén.
Bak János az Európai Unióról azt gondolja, kell néhány évtized az igazi változásokhoz. Most az a legfontosabb, hogy Magyarország a legtöbbet tudja kiaknázni a tagságból. Nagyszerû, hogy pályázni lehet, gond azonban, hogy sok esetben sérül az esélyegyenlõség. Itt a multinacionális áruházak és a kis helyi üzletek versenyhelyzetére  gondol konkrétan. A mai feltételrendszer nem azt szolgálja, hogy munkahelyek létesüljenek, és azok meg is maradjanak, pedig ez lenne a legfontosabb.

HOGY IS VAN?

Molnár Istvánné igazán ismeri az itt élõk gondjait, hiszen az önkormányzat egyetlen szakápolójaként a legsürgõsebb esetekben õ látja el a rászorulókat. Családjuk szerencsés helyzetben van, nyugtázza, hiszen férjével mindketten az önkormányzat alkalmazottai, vagyis a mindösszesen tizenhat közalkalmazott közé tartoznak. Egyik gyermekük még tanul, a másik Szentesen az egyik múlti cég dolgozója, egyelõre. Családjuk jövõjéért aggódnak tehát a legjobban. Õ is azt mondja, hogy az Európai Uniós csatlakozás óta eltelt idõ még nem kecsegtet kedvezõ tendenciákkal. Talán majd egy-két évtized múlva. Reméli, hogy a gyermekeik hosszú távon profitálnak majd a csatlakozásból.
Az ötvenes, hatvanas korosztály a helyi kisvendéglõben osztja meg mindennapi gondjait. Baranyi Lászlóné méri számukra a fröccsöket. A fõ beszédtéma mostanában a föld, mint fõ megélhetési forma, és a helyi részvénytársaság gondjai. Politikáról, pláne az Európai Unióról ritkán esik szó. Ha van is, a mondandó nem pozitív. A községi fiatalok jó része – biztos alap híján – nem alapít családot. Sokaknak nincs jövõképük, legalábbis úgy tûnik. Vagy a motiváció, vagy az ismeretanyag kevés. Mindenesetre ennek a ténynek is fontos szerepe van a falu elöregedésében.
A helyi infrastruktúra fejlettségéhez tartozik, hogy az ivóvíz hálózat teljes felújítása 2008. év végére várhatóan megtörténik. A hosszú évek arzén problémája szerencsére mára a múlté. A szennyvízrendszer kiépítése az uniós költségvetési év végére, 2013-ra tervezett, ám ehhez még sok technikai akadályt kell áthidalniuk, amiben – várhatóan – Orosháza  önkormányzata lesz majd továbbra is partner. Évente 28 ezer köbméternyi ivóvíz fogy Eperjesen, halljuk. 7-8 ezer forintba is kerülhet egy-egy derítõ szippantás, ami arra utal: égetõ kérdés a szennyvízprobléma megnyugtató megoldása. Többen is – éppen a kistelepülések hátrányos helyzete miatt – azt szorgalmaznák, hogy egy-egy nagyobb beruházással a községek is számolhassanak, ne csak a nagyobb városok. Egy nagy befogadó képességû idõsek otthona számára Eperjes is szép és otthonos környezetet tudna biztosítani. Harminc-negyven munkahely pedig sokat számítana a mostani helyzetben.

TANYÁK

Eperjes nagy kiterjedésû, kis népsûrûségû település. A tanyák száma egykor a százat is elérte, ma mindössze nyolc ember él a határban. Az ún. Újváros száztizenkét lakos lakhelye, Kiskirályságban nyolcvanan élnek. A tanyák szép sorban egyenlõvé válnak a mintegy hétszáz hektár termõfölddel. A falugondnok és a mezõõr feladata a külterület felügyelete. A falu belsejében az elmúlt években mintegy százhúsz milliós fejlesztés részeként öt szociális bérlakást adtak át, megújultak közintézményei, megszépült a központi parkja. Érthetõ, hogy inkább a falu centrumában telepednek le az emberek. Így is épp elég gondjuk van a közlekedéssel, hiszen ritka a buszjárat a városokba. Saját autó nélkül szinte mozdulni sem tudnak.

INTERNET

Persze a helyi boltban a legszükségesebb élelmiszereket megkapják. A fiatalok pedig a legfontosabb információkról sem maradnak le. A frissen felújított, akadálymentesített faluház ad otthont a Teleháznak. Három számítógép áll az internetezõk rendelkezésére, de több kellene, tudjuk meg Kollár Marianntól, aki a falu kulturális szervezõje. Naponta átlagosan húszan használják az internetet, de csakis a fiatalok. Ott jártunkkor is mûködnek a gépek. Bencsik Ottó Szentesen, Kabai Illés Csongrádon középiskolai tanuló. Egyikük az informatika, míg másikuk a mezõgazdasági gépészet területén szerzi meg idén a képesítõ bizonyítványát. Így érdeklõdésük is más. Ennek megfelelõen keresgélnek az interneten napi és számítástechnikai hírek, vagy éppen lehetséges iskolai vizsgatételek után. Az Európai Unió felbukkan a tantárgyakban. Ottó uniós mûvészettörténetet tanul, Illés pedig az alapvetõ gazdasági fogalmakkal ismerkedik. S hogyan vélekednek  minderrõl?
– Mást jelent az EU annak, aki Brüsszelben él, és mást ebben a faluban, vagy Pesten, nyugtázza Ottó.
– Még csak most csöppentünk bele, ismerkedünk vele, és próbálunk megfelelni az egyre sokasodó kihívásoknak.
Picit másként látják, de abban azonos a két fiatalember, hogy mindketten tanulnak tovább. Hogy mi végre? Mik lesznek, ha még nagyobbak lesznek?  S vajon majd a tanultakat a községben maradva hasznosítják? …

Egy biztos, amióta legutóbb Eperjesen jártunk, sokat fejlõdött a falu, s benne maga a mûvelõdési ház. A felújítás óta kedvelt találkozási helyévé vált a fiataloknak. Az iddogálás törzshelyét felváltotta a tartalmas szórakozás iránti igény. Kollár Mariann örömmel újságolja, hogy mozgalmas április elé néznek.  A kistérség népdalkörei adnak egymásnak randevút április 22-én. A házigazda szerepét természetesen a községi népdalkör vállalta. S még ebben a hónapban a motorozás szerelmesei is találkoznak.  A motoros összejövetel is évrõl évre hagyomány. Az idén több kisebb rendezvény mellett a falunapi hagyományokat is újra élesztik. Érdekes programok várnak a helyiekre.

MÉLYPONT

A kisebb birtokon való gazdálkodást többen választották megélhetésül a faluban. Kényszerpálya volt-e ez, vagy lehetõség? Akkor mindenesetre esélynek indult. Horváth Ferenc is, aki nyolc éven át volt a község polgármestere, s jelenleg is a képviselõ-testület tagja, nagy reményekkel fogott a gazdálkodáshoz. Harminchat hektár területet mûveltet, száz sertés és kétezer liba tartozik még a gazdasághoz, ami igen dicséretes. Elsõsorban az állatok etetéséhez szükséges takarmányt termeli meg. A jószágok felvásárlási ára azonban folyamatosan mélyponton van, s ráadásul a földalapú támogatás is késve érkezett. Meglátása szerint a mezõgazdaság szereplõi egyértelmû vesztesei az uniós csatlakozásnak, – állapítja meg. Az ágazat jövõje kétséges, s csak akkor volna másként, ha a gazdálkodók tisztességesen meg tudnának élni a befektetett munkájukból.

Az Európai Unióval kapcsolatban hasznos honlapok: www.euvonal.hu, www.lendulet.hu, www.europa.eu.int/, www.euportal.hu, www.eu-munkacsoport.hu, www.eu.hu, www.euroinfo.hu. Községi barangolásunk olvasható a www.coffeeling.hu/visszhang internetes oldalunkon is. Kérjük, szóljon hozzá, mondja el Ön is a véleményét, tegye fel kérdését.

Összeállította, fotók:
Dömsödi Teréz

A rovat megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Főosztálya támogatja.