Megyejárás és jövőkép – Otthon közös dolgainkban
A Csongrád Megyei Önkormányzat bejárja mind hét kistérségét. Számba veszi a prioritásokat és válaszokat keres a jövõ legfontosabb kérdéseire. Szentesen is így történt.
Dr. Frank József, a Megyei Közgyûlés elnöke az élelmiszerbiztonság helyi intézményérõl, Szirbik Imre polgármester a városfejlesztés kérdéseirõl, Szûcs Lajos alpolgármester az oktatás helyi helyzetérõl, míg Móra József önkormányzati képviselõ a geotermikus energia kincsünkrõl beszélt. Prof. Dr. Sinóros-Szabó Botond egyetemi tanár, az MTA doktora a bioenergia és a vidékfejlesztés kapcsolatát elemezte. Íme, néhány nagyon fontos gondolat.
Szûcs Lajos alpolgármester a helyi oktatás kapcsán a demográfiai tényezõk változásáról szólt. A csökkentõ gyermeklétszám mind az iskolai osztályok, mind a pedagógusok számára jelentõs kihívást jelent, hiszen épp úgy nehézkes egy tizenöt fõs, mint egy harminchatos osztályban oktatni. E probléma azonban már az óvodai nevelést is befolyásolja.
A képekkel illusztrált projektoros beszámolóból kitûnt, az önkormányzat évek óta nem háborgatja az intézmények mûködését. A központi forrásokat jóval megtoldva veszi ki a részét a különféle feladatokból, akár a hátrányos helyzetû diákok felzárkóztatásáról, a gyermekvédelemrõl, vagy a pedagógiai szakszolgálat munkájáról van szó.
Kiemelte, hogy a szakképzés fontos intézményeként ún. TISZK hálózat, azaz Integrált Szakképzõ Központok alakulnak, ahol az egyes szakmacsoportok megfelelõ technikai feltételek mellett sajátíthatják el választott mesterségüket.
A témához szólva Szebellédi Anna, a Gondozási Központ vezetõje javasolta, Szentesen is létesülhetne egyházi gimnázium, szakközépiskola, hogy az érdeklõdõ diákoknak ne kelljen más városban folytatni tanulmányaikat. Szûcs Lajos támogatólag reagált mondván, amennyiben az egyház beruházna ilyen intézménybe, a város szívesen adná hozzá a területet.
Oltyán Lajos szerint a helyi oktatás jövõképének meghatározása legalább tíz évre elõre vetített konkrét lépéseket igényelne. Ezért költségvetési forrásokat nem szabad az intézményektõl elvonni. A kisdiákok húsz százaléka küzd valamilyen részképesség zavarral, – mondta. Nem szabad engedni õket a perifériára sodródni.
Dr. Frank József uniós példákkal illusztrálta élelmiszereink vegyi anyagokkal szennyezettségét. Riasztó adatokat sorolt arról, milyen következményekkel jár az egyes károsító anyagok emberi szervezetben kifejtett hatása. Az unió országaiban már több százszor, nálunk eddig tizenegyszer történt riasztás az élelmiszer biztonság szabályainak semmibe vétele miatt.
A Megyei Önkormányzat, tekintettel a kritikus helyzetre, létrehozta az Önellenõrzõ Élelmiszerbiztonsági Központot Szentesen, a volt kutatóállomás területén. A bio innovációs rendszerre épülõ, kutató és vizsgálati laboratóriumok-kal felszerelt intézmény kiépítése és akreditációja folyamatban van. Az itt bevizsgált élelmiszerek egy védjegyet fognak kapni, amely garantálja, hogy a termék egészséges, és nyugodtan fogyasztható. A világ bármely piacán értékesíthetõ, – mondta dr. Frank József.
Móra József a geotermikus energia helyi vívmányait összegezte. Vázolta azt az 1957. és 1987. közötti folyamatot, amikor a termálkutak életre keltek. A folyamat a nyolcvanas évek második felétõl életbe lépett új szabályozás, pl. a vízkészlethasználati díj bevezetésével megállt. Az ország termálkútjainak Szentes még így is a 3,5%-át adja. Manapság azonban a vízügyi és természetvédelmi hatóságokkal közös egyedi határérték megállapításával mód van a feltáró tevékenység folytatására, a hasznosításra.
Kép és szöveg: dite