Választás 2006. – Csorbuló demokrácia…
– Jó lenne, ha a választók civil társadalommá mernének válni. Súlyos hiba, ha a polgár nem lát igazi döntési lehetõséget egy ilyen választásnál, mint az április kilencediki lesz. Nem biztos, hogy jó az embereknek valamely nagy párt árnyékában meghúzódni. Dr. Dóczi Margitot, az MDF jelöltjét idézem – aki ugyan kellõ ajánlószelvény híján nem szerepelhet a szavazólapon – mi most azért némi helyzetelemzésbe fogtunk.
– A Magyar Demokrata Fórum a leendõ parlamentben, de a mostaniban is nemzeti szükséglet lesz és volt, mert megtestesíti azt a józan, valóban nemzeti érdekeket képviselõ politikát, amely hosszú távon gondol a nemzet jövõjére. Nem ígérget egy tál lencsét a nyugdíjasoknak, hanem az unokák jövõjének pártja. Ezt, a két nagy párttól független, önmagát adó nemzeti erõt én nagyon szívesen támogattam volna országgyûlési képviselõ-jelöltként, de sajnos nem jött össze az ajánlószelvényem, – vázolja dr. Dóczi Margit, aki 1998-2002. között a szentesi képviselõ-testület tagja volt. Jegyzõként elõtt Csanádpalotán, majd Nagytõkén tevékenykedett.
– Nem lettél a párt tagja, függetlenként vállaltad fel a fórumot, jól tudom?
– Valóban nem vagyok a Magyar Demokrata Fórum tagja. Viszont azzal a józan politizálással, amit az elnök asszony és a frakció megtestesít, sok ponton egyetértek.
– Milyen tapasztalatokat szerezték az ajánlószelvények gyûjtése során?
– Az ajánlószelvény gyûjtés esetemben nem jelentett házalás technikát. Az ismerõseim az õ ismerõseiket felkeresve folytatták a gyûjtést, továbbá kiküldtem egy válaszborítékos szórólapot. Úgy gondoltam, hogy az emberek elgondolkodva döntenek. Jól megfigyelik a ringbe szálló erõket és nem annak adják oda a szelvényt, aki ott épp már az elsõ héten megjelenik. Sajnálatosan azonban az ellenkezõjét tapasztaltam. Azt kell látni, hogy sérült a választókat megilletõ önkéntesség, a titkos ajánlás lehetõsége. A választói akaratot az ajánlás során nem írhatja felül semmi a mostani alkotmányos szellemben. A bizonytalanság, az elszegényedés indukálja továbbá a félelmet. Az erõt képviselõ pártnak oda kell adnom az ajánló szelvényemet, nehogy problémám legyen, ha nem teszem…
– Mely területet érezted volna erõsségednek a Parlamentben?
– Az önkormányzati munkában szerzett tapasztalataim megfelelõ elõiskolát jelentenek ahhoz, hogy parlamenti munkát tudjak végezni. A parlamenti képviselõség komoly elõéletet feltételez, elõször a helyi közéletben kell magunkat megmutatni, és utána tudunk talán tovább lépni. Bár nem minden esetben így szokott lenni. Pl. szavaz a civil szféra is, nem biztos, hogy egy pártkatona – jártasság híján – tudja a civileket képviselni.
– Besodródva a két pártra szakadás veszélyeibe, mit tanácsolnál a választóknak április 9-én?
– Nagyon nagy veszély rejlik egy két párti parlamentben. Ha a rendszerváltás idõszakából indulunk ki, ahhoz képest sajnos már devalválódott a demokrácia. A mai magyar társadalom sokszínûsége csorbul. A két párti parlament már sajnos az egy pártihoz vezetõ út lehet. Bízom a választók józanságában április 9-én, hogy arra a politikai pártra fogják adni a voksukat, amely a józanság szavával szólítja meg õket. Kell a mérleg nyelve a parlamentbe. Kell a két oldaltól független politikai erõ, amely mindig a nemzet érdekét szolgáló józan elõterjesztésekhez adja a nevét. Ilyen az MDF, de egyáltalán nem tartanám katasztrófának, ha a Munkáspárt is bekerülne a parlamentbe. Lehet, hogy erre a tisztelt olvasó a szívéhez kap. Tegye nyugodtan. Ha azt mondjuk, a demokrácia sokszínû, akkor helye van a Parlamentben is a sokszínûségnek. Sosem voltam baloldali érzelmû, de a tiszta hitû baloldali emberek képviseletét nem szabad kirekeszteni a Parlamentbõl. Ezek után mindenkitõl azt tudom kérni, a szavazófülke magányában emberre szavazzon, ne pártra. A helyi képviseletet ne annyira a pártszín jelentse, inkább az ember.
– További terveid a közéletben?
– Nem kívánok visszavonulni. Ha Isten és az egészségem engedi, fognak még rólam hallani a helyi közéletben. Addig is kérek mindenkit, vegyen részt a szavazáson vasárnap, és döntsön józan belátása szerint.
– dt.-