Mosoly és könnyek – Korfüggő betegségek IV.
A legtöbb esetben, ha valami baj ér bennünket, vagy szeretteinket, magyarázatot akarunk kapni arra, mi lehet az az ok, ami a történteket elõidézte. Meghatványozódik mindez akkor, ha olyan, ma még gyógyíthatatlannak ismert betegséggel találkozunk, mint az Alzheimer’s kór. Azok a tudósok, kutatók, orvosok, akik az emberi agy tanulmányozására hivatottak, egyetértenek abban, hogy az Alzheimer’s kór (AD) kialakulásának oka egyelõre nem ismert.
A betegség csupán egy kizárólagos okhoz nem köthetõ, vannak azonban alapvetõ kockázati tényezõk. Ezek lehetnek befolyásolhatók és nem befolyásolhatók. Nem befolyásolható ok lehet az életkor, vagy az örökletesség, ami közvetlen hozzátartozói ágon (szülõ vagy testvér) a géneken keresztül öröklõdhet abban az esetben, ha a géneket alkotó kromoszómák mutálódnak. Ha a kromoszóma 21-sen, található normálistól eltérõ amyloid precorsor protein (APP), ha a kromoszóma 14-sen, mutálódik egy protein (presenilin 1), és ha az 1-es kromoszóma (presenilin 2) mutálódik. Mindezek betegségre való hajlamot idézhetnek elõ, és a három megváltozott kromoszómából elég csupán egy mutáns gén is, hogy nagy legyen a valószínûség az Alzheimer’s kór megöröklésére.
Lehet kockázati tényezõ, ami már lehet bizonyos mértékben befolyásolható, biológiai ok is. Ebben az esetben kétfajta deformáció teheti tönkre az idegsejteket, akadályozva így meg az egészséges sejtmûködéshez nélkülözhetetlen kommunikációt, metabolizmust és újraépülési képességet. Az egyik okozó az ún. beta-amlyloid – plaques plak lerakódások. A plaques proteinbõl épül fel, annak is egy speciális formájából, a APP-bõl (amyloid-precursor-proten).
Az APP fontos szerepet játszik a neuronok keletkezésében és az agyat ért sérülések esetén a mûködõképesség fenntartásában. Alzheimer’s betegség esetén az APP szerkezete megváltozik annak következtében, hogy más molekulák, neuronok, és nem idegsejtek tömörülnek hozzá, megnövelve a beta-amyloid koncentrációt. Az így keletkezett formáció lerakódik leggyakrabban a hippocampusban, korlátozva ezzel az agy azon területének természetes funkcióját, ami többek között az emlékezésért és a gondolkodásért is felelõs. Másik okozóként az ún. neurofibrillary tangles összegabalyodás, gubancolódás, megcsavarodás ismert. Az egészséges neuronok belsõ struktúráját az ún. mikrotubulus biztosítja. Ennek stabilitását egy speciális protin, az ún. tau kémiai reakciója teszi lehetõvé. Ez, mint egy szállítókocsi, továbbítja azokat a molekulákat, amiknek szerepe az axonok közti ingerület átadás. AD esetén a tau a kémiai egyensúly megbomlása miatt részeire esik, összegubancolódik, lerakódást alkot, megbénítva ezáltal az ingerület átadást. A folyamat kezdeti szakaszában a neuronok közti kommunikáció lassul, a késõbbiekben szakaszosan halnak el az idegsejtek, ami a már többször leírt agyi funkcióvesztést, emlékezés, gondolkodás, ítéletalkotás, eredményezi.
Lehetséges további oknak tekinthetõk bizonyos vírusok pl: herpes baktériumok pl: egyes légzõszerv-rendszert megbetegítõk chlimydia phneumonia elektro-magnetikus sugárzás. Kiváltó tényezõnek minõsítik a gyermekkori vitamin hiányt, különösen a B vitamin hiányát, de számon tartanak az AD-vel foglalkozó tudósok alumínium okozta tényezõt is. Ez utóbbi tény azon vizsgálatokra alapozódott, amiket olyan országokban elõ AD kórban meghalt betegek agyának boncolása után állapítottak meg, ahol az emberek nagy többsége alumínium vezetékes ivóvizet fogyasztott élete során, vagy folyamatosan használt alumínium edényeket, evõeszközöket.
Mindezen okok sokaságának olvasta után jogosan vetõdik fel a kérdés. Megelõzhetõ-e az Alzheimer’s kór? A tudomány mai állása alapján azonban erre a kérdésre, sem, mint olyan sok másra, az AD kórral összefüggésben sem találták még meg az egyértelmű és az egyedüli biztos igen-nem választ. Ígéretes megoldásnak tekinthető azonban a kísérletek és vizsgálat alatt levő AD ellenes gyógyszerek alapján a kockázati tényezők lehetséges minimalizálása. Hogyan? Mivel? Miképpen? Íme prominens AD szakértők U.S. Department of Health and Human Service, National Institute of Aging, Center for Research Resources, Alzheimer‘s Disease Center ajánlása, a szellemi tréning. Kutatások sora bizonyítja, hogy az agy folyamatos foglalkoztatása jelentősen csökkenti az AD kialakulásának kockázatát.
Jól lehet, sok ellenpélda is van. Többek között R. Regan, aki színész (volt), később az USA elnöke lett, s bár mindkét feladata sok “agymunkát” igényelt, még sem tudta kivédeni az Alzheimer’s kórt. Az életfogytig tartó tanulás, olvasás, keresztrejtvény fejtés, múzeum látogatás, zene – rádió – hallgatás minősítődött 47%-os redukáló tényezőnek egy olyan összehasonlító vizsgálat szerint, amiben egy 700 résztvevős, 55+ feletti korosztályt vizsgáltak 4 éven keresztül. Fizikai aktivitás: „nincs időm…” „Öreg vagyok már az ilyesmihez….” „Kényelmetlenül érzem magam az edzőteremben a sok fiatal között…” Ismerős ez a megközelítés a rendszeres testmozgással kapcsolatban? Ok lehet ezek közül egy vagy több az aktív mozgás kizárásakor? Tény… Az idősödő generáció vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mértékben sportol napi rendszerességgel. Tény… Mindezek elhanyagolása nagyon veszélyes. Nem kell drága sportfelszerelés, flancos fittnes szalon bérlet, és nem számít, ki hány éves. Mindig meg lehet, és kell találni a kornak, egészségi állapotnak, anyagi helyzetnek megfelelő alternatívát. Elég egy kényelmes cipő, célszerű szabadidő ruha, és indulhat a napi, legalább 30 percig tartó, edzőprogram. Sétálás, kocogás, futás, biciklizés, lépcsőzés, vízi sportok… Mind ezek keveréke, vagy a kevésbé aktívak számára az egyszerűbb de hatékony ún. karosszék torna. Egészséges táplálkozás, friss gyümölcsökből és zöldségekből álló étrend.
Táplálkozáskutatók szerint minél sötétebb természetes színű egy gyümölcs – fekete szőlő, eper, szeder – vagy egy zöldség – brokkoli, spenót, saláta – annál magasabb hatóanyag tartalmat lehet benne feltételezni. Aki nem szereti, nem akarja, vagy tudja követni ezt a fajta táplálék összeállítást, azok számára javasolnak legkevesebb napi 400 mg folic acid bevitelt mesterséges úton előállított kiegészítők formájában.
Gyulladás megelőzés – koleszterin szint csökkentés redukálhatja kialakulását vagy lassíthatja ütemét az Alzheimer’s kórnak. Bármi jótékony hatású lehet, ami segítheti a szervezetben – mindenek előtt az agyban – gyulladás kialakulását. Javasolt a gyakori halfogyasztás, vagy olyan omega-3 tartalmú kiegészítők, amik halzsírból vannak kivonva. Utóbbiból minimum 1,000 mg-ot naponta . Indokolt esetben fontos a magas koleszterinszint csökkentését segítő gyógyszerek, más esetekben nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők használata.
Társasági-társadalmi kapcsolatok fenntartása igen fontos részét képezi, nem csak az AD prevenciónak, hanem fontos elem mindazok számára is, akik a betegség kezdeti, vagy középsúlyos szakaszában vannak. Cél: minimalizálni az izolációt.
Felsorolva a kiváltó okokat, felajánlva néhány kivédő metodikát, akarjuk – nem akarjuk – az Alzheimer’s betegség léte napi életünk esetleges jelenlévő része lehet. Fiatal nők aggódnak a rák, elsősorban a mellrák miatt, és bár a betegség a vezető halálokok között szerepel, a korai felismerés, kezelések, műtétek jóvoltából nagyon sok a betegséget túlélő. Felnőttek rémálma a szívinfarktus és az agyvérzés, mert ezek a betegségek is magas mortalitási mutatóval rendelkeznek, de itt is van esély a rehabilitálódásra, gyógyulásra, egy minőségibb élet élésére. Ám az Alzheimer’s kór… Minden idős korral szembenéző korosztály legnagyobb félelme ez a betegség, hiszen ha ismert is sok lehetséges kockázati tényező, vannak megelőzési stratégiák, és léteznek ütemet lassító gyógyszerek, nincs gyógyszer, nincs gyógymód, ami kivédené mind azt, amit ez jelent 4.5 millió Amerikai AD beteg és családja számára.
Utóirat…. Lelkünket beragyogó nevetés… Az eszményien tökéletes házasság… Ádám nem ismert nős férfi sorstársi történeteket, és nem ízlelte anyósa főztjét. Éva nem hallott soha férjes asszonytársi kibeszéléseket, és nem kellett sört bontani apósának a hétvégi futballmeccsek nézése után.
Susan T. de Buzna dr.