A Wing Tsun kung-fut több mint 200 éve egy apáca alapította. A Wing Tsun egy lány neve, akit egy erõszakos kérõ akart feleségül venni.

A lány apja ahhoz az apácához ment el tanácsért, aki megalapította az akkor még névtelen harcmûvészeti ágat. Az apáca ezek után azt javasolta az agresszív kérõnek, ha egy év múlva a város piacán a lányt legyõzi a harcban, akkor a lány keze az övé lehet. Amennyiben nem, békén hagyja a lányt, és engedi, hogy az a választott szerelméé legyen.
Az apáca egy éven át foglalkozott a lánnyal, kemény edzéseknek vetette alá. A lány a legenda szerint ezzel az új technikával pillanatok alatt legyõzte behemót harcos kérõjét, aki ily módon kénytelen volt a szándékától elállni. Az apáca pedig a lány tiszteletére róla nevezte el “gyönyörû tavasznak” ezt a harci technikát. Tehát a Wing Tsun magyarul gyönyörû tavaszt jelent, – meséli a történetet Máday Norbert, aki a Wing Tsun kung-fu kelet-európai szövetségének vezetõje, egyébként 7. mesterfokozottal rendelkezik.
– Tizenkét tanuló fokozat és tizenkét mester fokozat van, – teszi hozzá. – A Wing Tsun tanítási módszere egyénre szabott. Egy tanítvány elõre haladása a szorgalmától függ. Egyszerû, gyors, könnyed, dinamikus, célorientált. A jellegzetes kung-fu filmektõl azért vonatkoztassunk el. Egy nõi technika, amely logikával, egyszerûséggel, okossággal, azaz a legkisebb energia befektetéssel, a legrövidebb idõ alatt a leginkább elvenni a támadó kedvét az akció folytatásától. Ez a Wing Tsun lényege, magyarázza a mester, aki szemináriumot tart a szentesi tanulóknak, majd a nap végén vizsgára is sor kerül. 

Bágyi János vezetõ oktató 2001-ben vette át az iskolát Szentesen, 1991. óta foglalkozik a Wing Tsunnal.
 –  Az iskola – fennállása óta – ebben az évben a legerõsebb, most harminc-harmincöt fõ jár rendszeresen. 10 évestõl a felnõttekig, számos szakterületrõl érkeztek a tanítványok. Minden tavasszal és õsszel két napos szemináriumot rendezünk, ami továbbképzés a diákok részére. A kelet-európai fõinstruktor elõször jött el ellenõrizni és tovább képezni, ill. vizsgáztatni  a résztvevõket. Ez a fontos szakmai képzés nem csak megyei szinten jelentõs, hiszen a mester a kínai nagymester fogadott fiaként garantált szakmai tudásra tett szert. Nagy megtiszteltetés, hogy pozitív emberi tartást, magyarság tudatot erõsít a fiatalokban.
A vezetõ oktató egy szép kivitelû könyvet tesz elém, amely a “Fegyverrel a szabadságért 1848-49” címet viseli. Máday Norbert elsõ szabadságharcos fegyvere Lázár Vilmos szablyája. Azóta, immár tizenöt éve, gyûjti a szabadságharc tárgyi emlékeit. Gyûjteményérõl szívesen mesél a tanítványoknak.

– Visszatérve a kung-fura, hogyan élik meg a tanítványok leginkább a sikerélményt?
– Bizonyos idõ után a diák asszisztens lesz, azaz segíti az oktató munkáját, – mondja Bágyi János. – Késõbb õ maga is oktathatja a Wing Tsunt. Három fontos dolog van egy kung-fu mester életében: elsõ önmagunk fejlesztése, kemény munkával magasabb szintû képességet elérni, a második a gyengék segítése, míg a harmadik a tudás továbbadása. Itt bújik elõ igazán a sikerélmény. A kung-funak jellemformáló ereje van. Szellemileg felkészít, bevezet a kínai kultúrába, filozófiába, etikett szabályokra, kudarc- és sikerélmény legyõzése, azaz önmagunk legyõzése nevel. Az a lényege, hogy a harcmûvészet gyakorlásával jobb emberek legyünk.

Kép és szöveg: dt.

Ez a bejegyzés 2006 04 09 10:41-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.