Magyarok Szövetsége: Az utolsó tehetségkutató program? – Gyökeresen vissza a gyökerekhez
A közelmúltban városunkban is bemutatkozott a Magyarok Szövetsége Mozgalom. A legavatottabb, Vukics Ferenc alapító elnök (képen) ismertette a civil szervezõdés programjának leglényegesebb elemeit, így képet kaphattunk arról, miért meghatározó tõkeforrás az ember, mit jelent az, hogy a szövetség az utolsó tehetségkutató program, és miért folytatnak közjogi szabadságharcot mindannyiunk érdekében? Az elnök kérdéseinkre válaszolva elmondta:
– Elnök úr! Mekkora tagsággal rendelkezik a szövetségük?
– Országosan, és a határon túli magyarság soraiból mintegy 130 ezer támogató tagunk van, akik rendszeresen segítik a helyi közösségi részfolyamatok formálását. Aktív tagságunk, akik minden nap teszik a dolgukat, megközelíti a 15 ezer fõt. 1500 magyar településen 640 szervezett közösséggel vagyunk jelen, ami azt jelenti, hogy helyenként legalább 20, de akár 200 tagunk segíti egymást önállóan, – vázolta, és hozzáfûzte:
– Az elmúlt idõszak legnagyobb eredményének tekintjük, hogy országos képzõ központot hoztunk létre a fõvárosban, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban a társadalmi tájékoztatást ellátó saját irodánk mûködik. Kiépülõben a Magyarok Boltja hálózat és eddig már rekord számú, mintegy három és félezer rendezvényt szerveztünk.
– A magyar termék, magyar munkahely szlogenért gyökeres változásokat elérve dolgoznak…
– A magyar társadalom alapvetõ problémája az önszervezõdés képességének hiánya. Az emberek azt hiszik, hogy a pártok, szakszervezetek és más szervezetek feladata megvédeni az érdekeiket, így egymás megsegítésével nem sokat foglalkoznak. Mi azt mondjuk, az ember szeretetteljes kapcsolati tõkeforrás. Minél több ilyen kapcsolati tõkeforrás kapcsolódik egymáshoz, annál jobban képes ellensúlyozni, erkölcsi, anyagi és szellemi tõkehiányos magyarságunk erõtlenségét, szervezetlenségét.
– S már eddig is monumentális erõket tudtak megmozdítni…
– Megfogalmaztuk pl. a Nemzeti Érdek Programot, amely 1300 oldalon arról szól, milyennek kellene lennie Magyarországnak. A szerkesztési munkában több mint 800 szakember vett részt, akiknek további 500 aktivistánk segítette a munkáját. De említhetem a Magyarok Vásárát, ahol szinte 0 Ft helypénz mellett tudják a magyar õstermelõk, kézmûvesek a portékáikat értékesíteni. Szervezõdnek továbbá egészségügyi központjaink, ahol az orvosok – a hatékony gyógyítás érdekében – együtt dolgoznak a természetgyógyászokkal… Nagyon sok mindent csinálunk tehát!
– Mit értenek nemzetegyesítés alatt?
– A jövõ problémáit csak egy felnõtt, megerõsödött, helyi közösségekre épülõ nemzet tudja kezelni. Ha továbbra is marad a nagypártos felosztás, súlyos idõk várnak a magyarságra. Ezért fontos számunkra, hogy minél több erõs helyi patrióta közösség segítse egymást. Mi a tetteinket magunk választjuk, nem vagyunk zsarolhatók pályázati pénzek vagy állami támogatások által. Ezért nyugalommal, békével, türelemmel megtalálhatjuk a nemzeti hangot azokkal az erõkkel is, akik korábban az általunk vallott értékeket nem tartották fontosnak.
– Most, hogy az önkormányzati testületek létszáma várhatóan felezõdik, milyen esélyt ad a Magyarok Szövetségének az önkormányzati választásokon?
– Mi személyekben gondolkodunk, nem uralkodik nálunk “pártfegyelem”. Az erõs megyékben, ahol biztos befutóink lehetnek, indítunk jelölteket, de azt is tudjuk, hogy más megyékben a jelöltség most nem aktuális. Fontosnak inkább azt tartjuk, hogy tagságunk 30%-a korábban semmilyen közéleti tevékenységet sem folytatott, s most részt vesznek saját környezetük formálásában. A politika ugyanis nem azonos a pártpolitikával. A politika a közélet, amelyben mindenkinek joga van részt venni és véleményt formálni.
– Mennyire tartja meghatározónak az egymás iránti szeretetet, mint közösségformáló erõt?
– Semmi sem alkotható nélküle. Ha a bösztörpusztai rendezvényünkre gondolok, ahol 250 ezer ember vett részt, és senki sem lopott el semmit, nem törtek fel egyetlen autót sem, s még csak nem is szemeteltek, a résztvevõk felemelõ életérzéssel távoztak, akkor érzékelhetõ, milyen összetartó erõket tud mûködtetni a magyarság. S mindezt pártpolitika nélkül.
– Miért gondolják azt, hogy közjogi szabadságharcot folytatnak?
– Mert azt mondjuk, hogy Magyarország alkotmányáról a magyar emberek döntsenek, népszavazás keretében. A kétkamarás parlament elõnyét abban látjuk, hogy míg az alsóház a pártoké, addig a felsõházban helyet kapnának a megyei önkormányzatok, a civil szervezetek, a történelmi egyházak, valamint a tudományos élet és a határon túli magyar szervezetek jeles képviselõi is. Így válna teljessé a nemzetegyesítés. Nem születhetnének döntések civil szakmai érvek nélkül. Azért mondjuk, hogy a MSz az utolsó tehetségkutató program, amely képes összefogni az országért tenni akaró ép lelkû és elméjû magyar embereket, akik tudnak tanulni, a térdre esésbõl újra felállva munkájukkal felmutatni a biztosítékot, mert tudják: a jövõ magyar nemzedék sorsa a tét.
Vukics Ferenc búcsúzóul azt mondta, akik e sorokat olvassák, elsõ dolguk az legyen: csókolják meg a feleségüket (férjüket), öleljék meg a gyermekeiket, béküljenek ki mindazokkal, akiket az utóbbi idõben eltaszítottak, mert az egészséges család képes egészséges közösségeket létrehozni, amelyek a jövõ településeit formálhatják.
Kép és szöveg: dt. (x)
Hasznos infomációk a következő honlapon: www.ketesaruk.hu