Március 1-én kaptam a hírt, mi szerint Dávid elaludt, és nem ébredt fel többé.
Dávid már gyermekhorgászként is kitûnt társai közül. Koromfekete hajú, egyszerű, szerény kis srácként ismertem meg 10 évvel ezelõtt. Versenyrõl versenyre bizonyította kivételes tehetségét.

Nem csak mint versenyzõ, hanem mint segítõ barát, önzetlen “tanító” is volt, aki szabadidejét feláldozva segítette ifjabb társait, akik szakmai útmutatása alapján letarolták az egész megyei mezõnyt. Egyesületünket képviselve, az egyesületek közötti csapatbajnokságon, az õ segítségével fõ szerephez jutottunk abban, hogy a verhetetlennek hitt válogatottakkal teli tûzdelt makói csapatot két éven keresztül legyõztük. Személyes legnagyobb sikere az országos döntõ 18. helyezése.
Megvolt benne az a tehetség, hogy nagy álmát megvalósítsa, a magyar válogatott címeres mezében világbajnokságon képviselje országunkat. És innen sajnos nincs továbblépés. Egy olyan horgásztársat, barátot veszítettünk el, aki szerény, barátságos, segítõkész és eredményes életet hagyott maga mögött.
Mély megdöbbenéssel és fájó szívvel búcsúzunk tõled. Nyugodj békében, emlékedet megõrizzük.

Dögei Sándor
szakosztály titkár

Ez a bejegyzés 2010 03 26 21:40-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.