Farkas Sándor Brüsszelben

Werner_Györgyné_&_Farkas_Sándor.jpgFarkas Sándor országgyűlési képviselő ma délelőtt számolt be három napos brüsszeli munkalátogatásáról. A képviselő többek között arról is beszélt, hogy az uniós szakemberek sok kritikával illették a hazai viszonyokat.

Öt pontba szedte azokat a területeket, ahol tárgyalásokat folytatott, ill. tapasztalatokat gyűjtött. A panelprogram uniós testvére, az Urban, 2007-ben vesz nagy lendületet, és határozza meg a szociális lakásprogramon túl a régi építésű bérlakások felújítási ütemét.
A régiók kialakítása és stabilitása a versenyképesség, a kohézió felerősödése, – mondta. Nagy lemaradást kell az országnak pótolni ezen a területen, hogy a megnyíló forrásokat igénybe tudja venni. 20 milliárd eurós forrás nyílik meg a régiók számára a következő évtől, – hallhattuk.
Az Unió szakemberei szerint rosszul működik az egész magyar államigazgatás, – tolmácsolta Farkas Sándor a kritikákat. A közlekedés lehetőségeiről szólva pedig megjegyezte: az EU-ban fellendülőben vannak a vasútak. Nálunk is így kellene lennie. Rossz a közúthálózat, magas a baleseti halálozási arány az utakon. Itt a Tisza hajózhatóvá tételének fontosságára is utalt, ám hozzátette: ebben az érintett államok konszenzusa nélkülözhetetlen.

Werner_Györgyné_&_Farkas_Sándor.jpg

A termálenergia adottságaink alapján a világ második országa vagyunk, mutatja a grafikont. Döbbenetes, hogy mennyire nem használjuk ki mégsem a benne rejlő lehetőségeket, most, amikor más energiaforrások kifogyóban vannak. A hőszivattyú magyar találmány, családi,- és társasházak energia ellátását szolgálja már számos helyen, ám nálunk nem ismert. Megdőlt az a tézis, összegzett, mi szerint az unió a termál energia hasznosítást korlátozná, éppen ellenkezőleg. Részt vesz ezért a képviselő abban a munkában, amely a vonatkozó magyar jogszabályok uniós ismertté tételét, azok megváltoztatásának kényszerét célozzák.

Az Unió mezőgazdasági bizottságának elnökével is találkozott. Az ágazat sok jóra nem számíthat, summázta, hiszen a jelenlegi támogatási formák 2007-re kimerülnek. Románia és Bulgária csatlakozásával pedig a támogatások tortaszeletét még kisebbre kell szelni. Az élelmiszer specifikus gazdasággal szemben előtérbe kerül az energianövények termesztése. A hazai 1 millió hektáros földkivonás terve éppen hogy nem áll meg, a területeket ugyanis a termelésből kivonni nem lehet, a termelés módján kell változtatni. A hazai áru, hazai munkahely elv előtérbe kerül, mint ahogy az ágazat új szabályozási rendszere is szükségszerű nálunk, – hallottuk ma délelőtt a képviselőtől.  

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.