Különleges beszélgetés egy különleges emberrel – Mi lehet magyar jövőkép?
A közelmúltban városunkba látogatott dr. Papp Lajos szívsebész, ny. egyetemi tanár, akadémiai doktor, aki a teljesen megtelt ifjúsági ház közönségének mesélt élete tanulságairól, amelyek mindannyiunk életének tanulságai. A gondolatmenetét tovább víve faggattuk a magyarság jövõjérõl, sajátos életfilozófiájáról és a legnagyobb magyarról írt tanulmányáról.
– A magyarok az elmúlt százötven év során mindig úgy sodródtak a háborúkba. Az ártatlan büntetése pedig áldozat, ami sosem hiába való. A magyarság számára sorra elmaradtak az igazán katartikus élmények, ez tört fel a hazugságok nyomán 2006. október 23-án – magyarázza, miközben arra várom tõle a választ, milyen jövõképet találhat magának a mai magyarság.
– Az emberiség szeretet hulláma Magyarországról indulhat ki. Ez a szeretethullám mentheti meg a fehér rasszú emberiséget a végpusztulástól. Nekünk a Szent Korona eszmeisége, a testvériség, társadalmi befogadás képessége, a közösségi szemlélet, egyúttal a kapcsolatunk visszaszerzése Istennel, s az ezáltali egymásra figyelés a rendeltetésünk. Történelmi alkotmányunk folytonosságát visszaállítva, és hozzárendelve a korabeli erkölcsiséget, kell képviselni a változást, ugyanis mit sem ér a jogszabály, ha nincs fölötte erkölcsi kontroll. Hazugsággal, tolvajlással sosem lehet jövõt építeni. A történelmi alkotmány jogfolytonossága egyben az Isten törvényei felé fordulást is jelenti – említi, majd hozzáteszi:
– Most a nagy változások idejét éljük. Nagyban múlik rajtunk, hogy az emberiség eddig a szeretet társadalomig milyen áldozatok, pusztulás árán fog eljutni.
– Említette a Szent Korona tanát. Tudósok szerint a koronán lévõ idõkód 2030. évnél megszakad, mire következtethetünk ebbõl?
– A Szent Koronánk sok titkot hordoz még. A számkódok megfejtése azért nehéz, mert a régi világ üzenetét hordozzák, s mi már nem tudunk a régi világ gondolkodásával élni. A megfejtés pedig a tragédiánk elkerülése szempontjából fontos lenne. A tudósok osztályrésze az állandó kételkedés, önellenõrzés, mert ha megállnának, pillanatok alatt lemaradnának. A magyarok mindenkor a tudás népe voltak. Az üzenetek ott vannak sokhelyütt, csak halló fülek, látó szemek kellenek hozzájuk.
– Professzor Úr! Akik itt hallgatták önt, szike nélkül is gyógyítónak tartják. Ön ezt hogyan éli meg?
– Én szikével a kezemben ugyanolyan fontosnak tartottam az ember megismerését, mint most. Egy szívmûtét lehetõség a gyógyulásra, de ha valaki ugyanolyan károsan él, mint korábban, akkor újra megbetegszik. Ám ha a szívmûtéte katartikus élménye után úgy dönt, hogy megváltoztatja az életét, és egy új értékrend szerint folytatja, a lehetõség csodálatos gyógyuláshoz, új élményekhez, feladatokhoz vezetheti. Velem is ezt történt.
– Mi az az üzenet, amelyet a Gróf. Széchenyi Istvánról készült tanulmányában el kíván mondani?
– Felkérés alapján készítettem el a tanulmányt, Széchenyi halálának 150. évfordulója alkalmából érkezett a felkérés. A feladat az volt, hogy közéleti emberek és ne kutatók írjanak arról, hogyan látják a legnagyobb magyar tevékenységének mai üzenetét.
Dr. Papp Lajos szívsebész professzor rendelkezésünkre bocsátotta a tanulmányt, amelyben meglepõ, eddigi tanulmányainkban nem szereplõ adatokat találunk arra vonatkozóan, hogy Széchenyi (valójában Szécsényi) gróf országmegváltó tervei mennyiben függtek a bankár Sina báró szándékaitól. A báró milyen cinizmussal kezelte pl. a gróf írásmunkáit. Korabeli dokumentumokból és könyvekbõl világosan látszik Széchenyi szenvedéstörténete és a látnoki képessége közötti összefüggés. Az elmegyógyintézet magányába azért vonult, hogy nyugodtan vethesse papírra jobbító gondolatait, hogy a mindennapok épeszû õrültjei ebben ne akadályozzák.
A tanulmány legfontosabb mondanivalója az, hogy Széchenyi világosan látta a késõbbi jövõnket, így Trianon bekövetkeztét, a magyarság jelenbe nyúló nehéz helyzetét. Ez mintegy alátámasztja: “a világhatalom irányítói olyan magvakat vetnek el, amelynek termését több generációval késõbb aratják le.” – idézem a tanulmányból. Dr. Papp Lajos professzor Széchenyi életének végérõl korabeli dokumentumok alapján azt állapítja meg: “Széchenyi nem lett öngyilkos. Széchenyit megölték. Szellemében és lelkében a magyarok, fizikailag a Habsburgok.”
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz
2010 03 21 15:37-kor
Fantasztikus előadó, köszönjük az élményt! A Professzor Úr gondolataihoz merőben illeszkedő zene: http://www.youtube.com/watch?v=tTkQLCCex4k
Lehet, hogy egyszer mégis ébredünk???
2010 03 21 16:38-kor
Én a csongrádi ifjúsági házban márc. 25-én 18 órakor kezdődő előadásán is ott leszek!