A negyven napos böjtről
Böjtmás hava március, a természet újjászületésének ideje. A tavasz megérkezése, amely kitárja lelkünket, új ruhába öltözteti a fákat, bokrokat, elõhívja az elsõ virágokat. A hívõ emberek számára a húsvét elõtti negyven napos böjtöt jelenti, aminek kezdete hamvazó szerda.
Az elõtte lévõ keddi napon, azaz húshagyó kedden vége a vígságnak, minden zajnak, mulatságnak. A húsvétig tartó negyven nap úgy jön ki, hogy ebbe a közti vasárnapok nem tartoznak bele. Ezeknek a vasárnapoknak saját nevük is van, elsõ: „Hozzám kiállt…” – Invocavit-, második: „Emlékezzél…”- Reminiscere-, harmadik” Szemeim…”- Oculi, negyedik: ”Örvendezz…”- Laetare, az ötödik: „Ítélj meg… ”- Judica- és a hatodik: „Pálmák…”- Palmarum-, ismert nevén virágvasárnap. Latin nevüket introitus zsoltáruk elsõ soráról kapták.
Miért hamvazó szerdának hívják a kezdõ napot? Õsi hagyományból ered, hogy a hívõk vezeklés részeként, hamut szórtak a fejükre. Napjainkban, az elõzõ évben megszentelt és elégetett barka hamujából, a pap ezen a napon és nagyböjt elsõ vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, s közben mondja: Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!
A hamu egyben jelképezi az elmúlást és a megtisztulást is.
Negyven napig tart a böjt, mert számos esemény kapcsolódik a Szentírásban a negyvenes számhoz, Jézus ennyi napot töltött a pusztában, negyven napig tartott az özönvíz, eddig vándorolt a zsidó nép is, a pusztában, Mózes is negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen, s Ni-nivében Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett.
A böjt ideje alatt a figyelem központjában a bûnbánat, a megtisztulás, az áldozat fontossága van, s ezt jelzi az ember számára is. Ilyenkor a keresztények fokozottan figyelnek a szegényekre.
A böjt, már a régi bölcsek szerint is, jó hatással van az egészségre. A túlzott testi élvezetektõl való tartózkodás erõsíti az akaraterõt, a lelki ellenálló képességet, és fokozza a szellemi tevékenységet. Ez alatt tartózkodni kell a zsíros és húsos ételektõl. Elõtérbe kerülnek az aszalt és nyers gyümölcsök, zöldségek és a fõzelékek. Ez alatt az idõ alatt nem tartottak bálokat, zenés rendezvényeket, de még lakodalmakat sem, hozzátartozott a böjthöz ez is.
Természetesen ma sok ember fittyet hány erre a hagyományra, ez mindenkinek magánügye, úgy gondolom. Ám ez egy régi hagyomány, aminek gyökerei messze nyúlnak vissza, II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe.
Szigorúan megtartani nehéz már nekünk, de nem lehetetlen. Talán anynyit mindenki megtehetne, hogy az alapvetõ szabályokat ne lépje át. S ha odafigyelünk egy kicsit a táplálkozásunkra, akkor valóban megtisztulva, könnyebben élvezhetjük a nap simogató sugarait, és készülhetünk húsvétra, s majd a várva várt nyárra, a szünetre és a szabadságra.
füredi zsuzsa