Ebben az évben 95. éve, hogy elhunyt Hegedûs László festõmûvész, akit oly szívesen tekintünk rövid, ám annál értékesebb pályája nyomán szentesinek.

Büszkék vagyunk az 1903-ban a képzõmûvészeti fõiskola tanárává kinevezett földinkre, akinek emlékét a leghívebben a róla elnevezett intézmény õrzi. A városban 1932-ben már utcát neveztek el róla. Gondoljunk csak bele, halála után 21 évvel.
Az igazság az, hogy születése után nem sokkal (1870. január 3.) a család Vásárhelyre költözött. A mûvész életrajzi írásában ezt a helyet nevezi meg szülõhelyeként is. Valóban innen indult a pályája. Tehetségére a helyi plébános figyelt fel, aki megkereste Pállik Béla tatai festõmûvész barátját, beajánlva az ifjú tehetséget. Pállik, meggyõzõdve a kincsrõl, ami az ifjú ujjaiban volt, ösztöndíjat szerzett neki Münchenbe. Majd tanult Bécsben, Párizsban, Benczúr mester iskolájában.
Elsõsorban egyházi festõnek tekintik, de nem lehet beskatulyázni, hogy mai szóval éljünk. Tény, hogy kedvelt témái a bibliai alakok, oltárképeket is fest. Található ilyen munkája az evangélikus templomunkban, de New Yorkban is.  Ám az itt közölt kép is bizonyítja, Rózsa Gábor mérnök-muzeológus meghatározása helyes: Hegedûs, alakrajz professzor a maga korában.
Grafikái, festményei azonban nem csak tevékeny emberalakjai miatt beszédesek. Kiváló korrajz a “Konyhában”, vagy akár a “Kikötõben” egy-egy változata. Vagy  említhetem akár a “Tanya udvar” c. képét is. Ez utóbbiakon egyetlen emberalakot sem ábrázol a festõ. Az élénkvörös és mélyfekete kedvelt színe a bibliai alakok ábrázolásakor. Fontos hangsúlyt képez az arányos, szép alak, test vonalainak kiemelésében.
Nagyon fontos megemlíteni, millenniumi sikerét, amikor bronzéremmel ismerik el. Még ebben az évben (1896) megfesti Árpád pajzsra emelését. 1901-ben pedig megnyeri a “kékhasú” százkoronos bankjegyre kiírt pályázatot. Szívesen illusztrál könyveket, õ tervezi meg a Vasárnapi Újság fejlécét. Sorra születnek mûvészi sikerei. Családot alapít, megszületik leánya, Lóna.
Gyorsan kellett élnie, mert mindössze 41 esztendõt kapott a teremtõtõl. Termékeny és gazdag élete, mûvészi sikerei, a besöpört díjak és elismerések bizonyították, ma is bizonyítják alkotói nagyságát.
(Készült három irodalom felhasználásával. Ezek: Szentes Helyismereti Kézikönyve, Rózsa Gábor Hegedűs László millenniumi bankójáról írt tanulmánya, Hódmezővásárhelyi életrajzi gyűjtemény.)                    
 – dite –

Ez a bejegyzés 2006 02 19 11:07-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.