A szentesi dr. Bugyi István Kórházban jó kezekben vannak a betegek, állapította meg dr. Rácz Jenõ egészségügyi miniszter minapi látogatása alkalmával.

A szaktárca elsõ emberét fogadta Szirbik Imre polgármester, aki – mint említette a sürgõsségi ellátó aulájában tartott sajtótájékoztatón – sürgette, hogy az orvosszakértõi bizottság kerüljön vissza Szegedrõl. A technikai és személyi háttér biztosítása még mindig olcsóbb, mint a betegeknek Szegedre utazni. Az utazási térítést ugyanis minden beutazó jogosult igénybe venni. Ígéretet kapott a korábbi rendszer visszaállítására.
Dr. Rácz Jenõ leszögezte, hogy az eltelt négy év ugyan jelentõs változásokat hozott az egészségügyben, még sem elégedett senki. Ezt természetesnek nevezte a miniszter.
A lakosság rossz, jóval európai uniós átlag alatti egészségügyi állapotáért csak mintegy tizenöt százalékban tehetõ felelõssé az egészségügy, állapította meg. A legnagyobb részben maguk az emberek, valamint az õket – minket – körülvevõ környezet nyakába varrható a kialakult helyzet. Amint felmérések is igazolták, hangoztatta, a rendszer szegény, igazságtalan és nem biztonságos.
Utalt arra, hogy több mint 300 milliárd forintos többlet összeget fordított a tárca a szférára, azonban nem minden a pénz, nem elégséges csak erre koncentrálni, mondta. Több felelõsség, és a valós igényekhez való jobb igazodás eredményesebb lenne. A miniszter szerint ezért a rendszerben lemaradottak felzárkóztatására van elsõdlegesen szükség. Példaként szembeállította a brit típusú állami, és a mi biztosítási alapú egészségfinanszírozási rendszerünket. A brit rendszer hatékony, de merev, vagyis az egyes vizsgálatokra akár több hónapot is várni kell. Nálunk a biztosítás típusú egészségügyé a jövõ, ám hozzá tette, a mostani nem mûködik megfelelõen. Elmondta, hogy 3,9 millió járulékfizetõ mellett 3 millió nyugdíjas van ma a rendszerben. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy tavaly 350 milliárd forintnyi hiánnyal zárt a társadalombiztosítás. Az ellátás zavartalansága érdekében idén a költségvetésben 303 milliárd forinttal töltötték fel a rendszert.

Nagy problémát okoz továbbá a társadalombiztosítás számára, ragozta, hogy sok tehetõs járulékfizetõ szándékosan mulasztja el a járulékok befizetését. Számuk megközelíti a 300 ezer fõt. A jövõben ún. három osztatú rendszert kívánnak létrehozni, amely elõírná azokat a területeket, ahol kivétel nélkül mindenkinek jár ellátás, ill. csak azoknak, akik a járulékokat rendesen befizetik.
Kiemelte, hogy a jövõben az anyagi források mellérendelésével kiemelt szerepet kell kapniuk a reformoknak.
Szólt a népegészségügyi program, valamint a szûrõprogramok sikereirõl. Egyre inkább az egyes szakterületek önálló kezdeményezései fogják elõrevinni a szektort, summázta. A szív- érrendszeri betegségekkel foglalkozó kollégák, valamint a transzpantológusok már letették asztalára a jövõ évtizedeire alapozott szakmai programjaikat. A betegek érdekeit szem elõtt tartva próbálják elõre mozdítani szakterületüket.
Majd beszélt azokról a komplex fejlesztési programcsomagokról, amelynek a szentesi intézmény további fejlesztése is része. A regionális operatív programokat – amelyek javarészt európai uniós forrásokból valósulhatnak csak meg, komoly regionális egyeztetések készítik elõ.
Elismerte azt is, hogy a kórházban dolgozók érdekében új munkaidõ direktívára van szükség. Az ügyeleteket két orvosnak kell ellátnia oly módon, hogy 12 óránál többet egyikük se dolgozzon egyfolytában. A pihenõidõt pedig biztosítani kell.
Elárulta, hogy 2013-ra a munkaidõ, és az egészségügyi dolgozók bérezése tekintetében az EU-s országok középsõ kétharmadába szeretnék hazánkat felhozni. Most a csatlakozott tíz ország közül is a második harmadban vagyunk.

Kép és szöveg: dite

Ez a bejegyzés 2006 02 16 20:58-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.