A második négy éves ciklust zárja Farkas Sándor országgyûlési képviselõ (FIDESZ MPSZ) a parlamentben. Felmerül néhány praktikus kérdés, amelyekre választ vártunk, egyben az  évenként  Fábiánsebestyénben megrendezett lovas eseményekrõl is faggattuk.

– Ellenzékben politizálva egy képviselõnek koránt sincs annyi lehetõsége, mint  a kormánypárti oldalon ülõnek. Mégis mi mindent tekint az elmúlt négy év legfontosabb eredményeinek? – tudakoltuk elsõként. 
– Valóban kormánypárti képviselõnek van módja csak igazán részt venni a döntéshozatalban, akkor is, ha helyi jellegû projektet támogathat. Számtalan módosító javaslatot téve azt éltem meg,  például a napokban is megyei képviselõ-társaimmal tizenhárom módosító javaslatért drukkoltunk a címzett támogatások elsõ körös szavazása  során, hogy kivétel nélkül mind lesöpörte a kormánypárt. Csak azokat fogadta be, amelyekrõl elõzetesen, szûk körben már döntést hoztak. Ezek a történések  megingatják az ember optimizmusát, de mi azért nem ingunk meg, és nem esünk kétségbe. Annak viszont örülök, hogy a vízkészlethasználati járulék eltörlése, indítványom nyo-mán, szocialista párti javaslatra végül elfogadást nyert. Nem akarok számháborúba kezdeni, de a mi négy évünkben több lehetõsége volt a városnak is, látványosan többet ért el, mint ebben a négy évben. A gazdaság és társadalompolitikája a kormánynak ugyanis hírül sem volt olyan embercentrikus, mint a miénk.
– Konkrétan mire gondol?
– Nagyon fontos volt a sürgõsségi betegellátó központ, amely 110 ezer ember biztonságos ellátását szolgálná, ha az eredeti funkciójában üzemelne. A termálvíz programból Szentes kishitûen mert álmodni. Most fedett uszodája lehetne, vagy hasonló élményfürdõje, mint Gyopárosnak, vagy Cserkeszõlõnek… A lehetõsége megvolt. A Kossuth tér a polgári kormányzás eredménye, mert 2002. õszén lett átadva, az FVM vidékfejlesztési pénzeibõl valósult meg. A Református Nagytemplom felújításának elsõ harmada szintén  a mi kormányzati ciklusunk eredményeképpen történt. A legutolsó kifizetést Varga Mihály pénzügyminiszter engedélyezte. Én nagyon örülök ezeknek az áthúzódó beruházásoknak, de azt korrekten meg kell mondani, hogy a megvalósulások nem volt más, mint egyöntetû többpárti csapatmunka. Nem szerencsés ezért senkinek kisajátítani õket.
– Mi a helyzet a sokat vitatott volt Megyeháza felújítással?
– Engem sokat bántottak, hogy nem támogattam. Elõbbre soroltam, sorolom a mai napig is a betegellátás, egészségügy területét. Sajnos, jelenleg ennek az épületnek nincs meg az a hasznos funkciója, amely szerint egy ekkora beruházásnak mûködni kellene. Ez a személyes véleményem.
– Nehéz helyzetben van, lesz a választópolgár, hiszen egyik oldalról azt hallja, hogy nagyon rossz az ország gazdasági helyzete, míg más oldalról éppen ellenkezõleg, a kitörõ sikerekrõl értesül. Kinek higgyen?

– 2002-ben mi komoly büdzsét hagytunk hátra, amivel nem nagyon tudott sáfárkodni a mai kormányzat. Egybõl a pedagógusoknak egy komoly béremelést hajtott végre választási ígéretként, ami fontos volt ugyan, de ez lehetett az ún. sírbaeresztõ kötél, ami a gazdaság fokozatos hanyatlásához vezetett. A gazdaság tartalékainak meg kellett volna maradni. Vagy, mondhatom, hogy a vállalkozóknak nem volt Széchenyi-tervük, amelynek keretében a térségi kisvállalkozásokhoz több mint tízmilliárd forint került a polgári kormányzás idején,  ide értve az önhibáján kívül hátrányos helyzetû településeknek juttatott forrásokat is. Ma hasonlókra példát nem látok, sõt én nem találkozom olyan emberrel, aki azt mondaná, hogy jobban él. Nagyon szûk kör, a nagyon gazdag réteg mondhatja el talán, hogy fejlõdni tudott, õt segítette az elmúlt négy év. Az emberek jelentõs része nem csak a plakátokról olvassa, hanem a saját bõrén érzi, hogy rosszabbul él, mint négy évvel ezelõtt. Az okokról pedig ennek a kormánynak kell számot adnia.
– Az elmúlt év végén több milliárd forintra nyújtott be módosító indítványt a térség érdekében. Azokból sem maradt állva egy sem?
–  Egyetlen egyet sem fogadott be a kormányzat. Vincze László képviselõ társammal próbálunk a térségben – eléggé magunkra maradva – harcolni, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe beillesszük a csongrádi duzzasztót, amellyel a Tisza hajózhatóságát a délalföldön biztonságossá lehetne tenni. Ez volna az egyik kitörési pont, hogy a szállítási költségek a megtermelt gabonát ne terheljék olyan nagy mértékben. A Körösön lévõ bökényi duzzasztó helyrehozatalával pedig gravitációsan a vízgyûjtõkbe, megfelelõ mennyiségû tiszta élõvizet lehetne – olcsón – juttatni, így a Kurcába is. A kormányzat nem vállalta fel  a kezdeményezést, így a következõnek marad meg az esély. Uniós források nélkül a projekt megvalósíthatatlan, rendkívül költséges ugyanis.
– Amennyiben a Fidesz MPSZ kormánytényezõ lenne a következõ négy évben, ön pedig továbbra is képviselõ, mi az a fõ programirány, amit helyileg elsõdlegesnek tart, persze ígérgetések nélkül.
– Az országgyûlési képviselõ-választás pártok programjáról szól elsõsorban, nem helyi politikáról, ezt szögezzük le. A mi programunk még nem nyilvános, mert úgy látjuk, hogy elõbb a mostani helyzetrõl kell beszélni, és csak azután a jövõrõl. A legfontosabb három gondolat a szórólapomon is ott van: munka, otthon, család. Tehát minél alacsonyabb munkanélküliség, egyre elfogadhatóbb jövedelmek, biztosítani az otthonteremtés feltételeit. Megálltak a városban a magánerõs építkezések, mert nincs az embereknek pénzük. Áldatlan, XVI. századi körülmények között élnek emberek még ma is. Fontos, hogy családok legyenek, gyermekeket neveljenek, a jövõnket alapozzák meg, hogy ez a nemzet ne fogyjon el, és ne legyünk Európa közepén egy elsorvadó nép. Ha nem sikerül a Fidesz MPSZ-nek kormányt alakítani, ezek az értékek számomra akkor is örökérvényûek, mondotta Farkas Sándor, akivel a beszélgetést a fábiánsebes-tyéni lovasnapokról folytattuk.
– Még egy kérdés a témához: Ha nem sikerül az egyéni válaszókerületi képviselõsége, sikerülhet a listán?
– Kétszer megkaptam a választók bizalmát, egyénileg szeretném ismételten a mandátumomat megszerezni.  Én ezt érzem tisztességesnek. Õszintén megmondom, a lista különbözõ helyeire nem gondolok. Nem az a cél, hogy listáról kerüljön bárki közülünk a parlamentbe, mert egyénileg szeretnénk minél több mandátumot megszerezni, és így biztosítani a parlamenti többségünket.
– Nagy lehetõséget kapott a Fábiánsebestyénben minden évben megrendezendõ lovasnapok az idénre. Hol tartanak az elõkészületek?
– A négyesfogatok világkupa fordulóját rendezi meg a Kinizsi 2000 Rt. a községben a község önkormányzatával közösen.  A környezõ országokból is várunk szép számmal lovas fogatokat. A pálya átalakítása folyamatban van. Õszszel hozzáfogtunk, a rendezvényre kész lesz. Az új akadálypálya bármely világverseny fogadására alkalmas lesz. A pályát a nemzetközi bírói testület veszi majd át. A szervezés dandárja ezután kezdõdik. Kénytelen leszek Gyopárosfürdõ szállásférõhelyeit igénybe venni, de a szentesi szálláshelyeket is maximálisan ki fogjuk használni. Öt-hatszáz olyan vendégre számítunk, akiknek erre a szolgáltatásra szükségük lesz. A szentesi mobillelátók egy részét is szeretnénk a nézõk rendelkezésére bocsátani. Izgalmasabb, látványosabb versenyre számítunk, hiszen az aacheni világbajnokság elõszobája a program, tehát nagy a tét.
– Hány fogatra, résztvevõre készülnek?
– Mintegy nyolcvan fogat versenyez majd, ami nagyon soknak számít. A korábbi díjhajtó program napját is két napra kell tervezünk, így négynapos a verseny, mert a zsûri egy nap negyven fogatnál többet objektíven elbírálni nem képes.
A szervezõk április végén, május elején tehát nem mindennapi eseménnyel ajándékozzák meg a térség lakosságát. Sok sikert kívánunk a szervezéshez!
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2006 02 17 20:37-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.