Komár Mátyás: Táblacsere
Következõ csínytevésünk
került fel a papírosra.
Sorolom is mindjárt sorba,
mit olvasok ím ma rajta:
Hétvégeken bálba jártunk,
haverokkal összejöttünk.
Spekuláltunk, tervezgettünk,
csibészséget mit kövessünk…
Többek között azt csináltuk,
megbeszéltük, elterveztük,
a cégtáblákat hazafelé
szépen össze-, s felcseréljük.
Hentesére a cipészekét,
a cipészét a borbélyéra,
szatócsboltnak cégtáblája
került a kocsma falára.
Aztán szépen hazamentünk,
mint ki jól végezte dolgát.
Másnap reggel elindultunk,
hogy meglássuk a munkánk.
Megfigyeltük jó messzirõl,
mi is történt azóta,
úgy volt minden, ahogy hagytuk,
jöhetett a móka!
Mi hentesbolt volt valójában,
most suszteráj lett vala.
Mester uram! Cipõt jöttem
sarkaltatni,- mondtam.
Most jött csak a hadd el hadd:
– Mit gondolsz, te kamasz!
Hentes bolt ez, nem látod tán?
Beléd rúgok nyomban…
– Legyen szíves és jöjjön ki!
Nézze, mi van kint a táblán…
Azt hittem, az ég leszakad,
a hentes ordít ám csúnyán:
– Csak találjam meg a csibészt!
Kitekerem a nyakát!
Mi meg elbaktattunk csendben,
mint ki jól végezte dolgát…