Aprólékos figyelem közös dolgainkban – Válasz lakossági felvetésekre

Szentes dinamikus fejlõdését, európai szellemiségét 2009. szeptemberében az Európa Tanács egyik legelõkelõbb elismerése, az Európa Plakett bizonyította. Szirbik Imre polgármester, országgyûlési képviselõ (képen) röviden számot vet, és az alábbi interjú keretében lakossági kérdésekre is válaszol.

Kemény küzdelmek éve volt az elmúlt esztendõ, hiszen városunkat sem kerülték el a gazdasági válság hatásai, – mondja, s mindjárt hozzáteszi:
– A szociális érzékenység és szolidaritás szempontjait követve, hogy a hatásokat a lakosok számára enyhítsük, az országban egyedülálló módon, számos más intézkedéssel együtt bevezettük a szociális kártyát, a hitelesek megsegítése érdekében pedig leültünk a bankok vezetõivel tárgyalni, hogy könnyítéseket érhessünk el. Konzultációba kezdtünk továbbá a munkáltatókkal és munkavállalókkal is, így a munkahelyeket megõrizve most jobb mutatókkal rendelkezünk, mint az országos átlag. Feltétlenül eredménynek tartom továbbá, hogy a közfoglalkoztatásba háromszázötven fõt tudtunk bevonni, akik segély helyett érdemi munkával biztosítottak maguk és családjuk számára megélhetést.
Az Európai Uniótól kapott, és sok más elismerés alapját a város dinamikus fejlõdése hozta, ami 2009-ben abban is megnyilvánult, hogy megépült 20 kilométer csapadékcsatorna, és további 7 kilométer járda. De tavaly készült el a Vecseri-fok  útberuházása is. A Megyei Közgyûléssel közös pályázatban nyílhat lehetõség a kórház közeljövõbeni fejlesztésére, és további pályázatok szolgálhatják remények szerint a városközpont újabb rehabilitációját, vagy a ligeti strand fejlesztését.
– Említette már, hogy a város fejlõdésében jelentõs szereppel bír a magántõke is. Ezt hogyan értsük?
– A város idegenforgalmi beruházásai mellett számottevõ, hogy tavaly novemberben átadhattuk a magánerõbõl létesült mûjégpályát, mindannyiunk örömére. Ugyancsak idegenforgalmi beruházásként, magántõkébõl készül a kalandpark, és a ligeti úttörõház szállodává alakítása, de itt említhetem meg a Petõfi Szálló munkálatait is, amelyek – a december 17-én rendelkezésünkre bocsátott engedélynek köszönhetõen – hamarosan megindulhatnak. De az elmúlt évben tovább bõvítette tevékenységét az Ipari park több vállalkozása is, jó esély van rá, hogy 2010-ben további munkahelyek létesüljenek.
– Visszacsatolnám sokunk észrevételét a csapadékcsatornákat illetõen. Sajnos a víz sok helyen nem folyik el a szintezés ellenére sem, ugye át fogják nézni ezeket újra?
– A téli csapadék valóban megmutatta azokat a mûszaki hiányosságokat, amelyeket a jó idõ beálltával korrigálni kell. A vízmegállás másik oka lehet a dobogók, vagy maga az árok dugulása is. A dobogók átépítése, az árkok további tisztántartása azonban a lakosok feladata. A betonelemek által jelzett szintig az iszapot, szemetet, leveleket ki kell lapátolni, kérem, hogy ezt szíveskedjen mindenki megtenni.

– Sokan, talán joggal tartunk attól, hogy a folyamatos vízpangás a lakások állagromlásához vezethet…
– Erre egyértelmû választ adni nem lehet. Amíg nem volt a városban szennyvízcsatorna, a talajvíz szintje mintegy másfél méterrel volt magasabb. A csatornázásnak köszönhetõen a talaj szerkezete is átalakult. A talajnak szüksége van bizonyos szintû nedvességre, ezért kérnék mindenkit, hogy a csapadékcsatornákat ne fedjék le, hiszen a talaj kiszáradásával, a talaj mozgásával valójában megmozdulhat az ingatlan is.
– Említette Polgármester úr, hogy a Petõfi Szálló megkapta az építési engedélyeket. Tehát eltûnnek végre a Kossuth utcai frontról a törmelék piramisok, s vajon hova?
– A tavasszal induló munkákkal útban lesznek, tehát elszállítjuk. A Mágocsi úti telepünkön van egy daráló, ami az építési törmelékeket bedarálja, s azokat út-, és járdaalapokba hasznosítjuk újra. Ennek a törmeléknek is ez lesz a sorsa.
– Sokak kedélyeit borzolta fel a közel 60%-os szemétszállítási díj emelés. Nem lett volna célszerûbb a szelektív hulladékgyûjtés  elõtérbe helyezésével, akár újabb gyûjtõszigetekkel, hulladékpréseléssel orvosolni a problémát a távoli szállítás helyett?
– Városunk a maga harminckét gyûjtõszigetével így is a megye legsûrûbben ellátott települése. A konténereket folyamatosan ürítjük, azok tartalma eddig sem került, ezután sem kerül a lerakóba. Hulladékprések beszerzésére kétszer pályáztunk, de az unió a regionális lerakókat részesíti elõnyben. Számoltunk a tömörítés lehetõségével is, de a berendezések mûködése és amortizációja  közel azonos kiadást jelentett volna a szállítás többletköltségeivel.
– Ami a díjemelést illeti, Szentes hosszú évek óta a megyei átlag alatti szemétdíjakkal dolgozik. Ma pl. Hódmezõvásárhelyen 16.000 Ft, míg Szentesen 11.800 Ft lesz az éves díj a lehetõség szerinti 110 literes kuka használatával, de lehet 50 literes edényzetet kérni, ami olcsóbb, és a hetven év felettiek továbbra is mentességet élveznek a díjfizetés alól.
– A város kommunális hulladékkezelése ily módon, az elszállítással meddig lesz megoldható?
– Az ország hét regionális lerakóra összpontosít, tõlünk 30 km-re esik több is. Arra már senki ne gondoljon, hogy nálunk szeméttelep fog létesülni, s pláne nem bányatavakat töltünk fel szeméttel… 15-20 évig biztos, hogy kitartanak ezek a regionális lerakók, így a mi gondunk is megoldott addig.
– A város szennyvíztelepe meddig tart ki?
– A kapacitásával nem lehetnek gondok, hiszen a jelenlegi szennyvíz kétszeresének befogadására is alkalmas a telep, viszont az  uniós szabványok folyamatosan szigorodnak. Mivel nem rendelkezik foszfáttalanító résszel a telep, ez bírságot von maga után. Egyre tisztább víz kibocsátását követeli meg tõlünk a szabályozás. Abban bízunk azonban, ha a szabványok új elvárásokat támasztanak velünk szemben, lehetõségeket is biztosít majd az Unió a megfeleléshez.   
– Végezetül: a lapistói lakosok még tavaly kértek járdát a fõútról a boltjukhoz, benne lesz a 2010 évi költségvetésben?      
– Benne van, meg fogják kapni.
– Polgármester úr, köszönöm a beszélgetést!

Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz

Egy hozzászólás “Aprólékos figyelem közös dolgainkban – Válasz lakossági felvetésekre” bejegyzésre

  1. Dömsödi Teréz:

    Negyedik éve kapnak strandbelépőt az önkéntes véradók Szentesen, idén hatezer darabot oszt szét közöttük az önkormányzat. Az akcióhoz csatlakozott a Hungerit Zrt. is, köszönetajándékkal támogatja a véradókat.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.