Közvetlenül az ünnepek elõtt  dr. Dobos András állatorvos meghívására városunkba látogatott dr. Süth Miklós országos fõállatorvos, a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Fõosztályának vezetõje. A fiatalember másodszor járt Szentesen, s mivel hobbija az ásványgyûjtés, a szakmai találkozó elõtt a Koszta József Múzeum kincseivel ismerkedett. Interjúnkat – közérdekû szakmai kérdésekrõl – ekkor készítettük.

– Tudósok a klímaváltozás következtében nagyon csapadékos és aszályos periódusok szabálytalan váltakozásait vetítik elõre a Kárpád-medencében. Emiatt milyen új fajta állatbetegségekre kell felkészülni már most, – kérdeztük elsõként.
– Alapvetõen két irányból lehet a kérdést megközelíteni, egyrészt az állatjárvány ügy, másrészt az élelmiszerbiztonság oldaláról. Állatjárvány ügy szempontjából érzékeljük, hogy kifejezettebben melegebb éghajlatú területek betegségei is megjelennek nálunk. Kutatóink azt tapasztalják, hogy hosszabb távon akár Magyarországon is  alapvetõen megváltozhat a járványügy helyzete. Példa a madárinfluenza, amely felveti  annak vizsgálatát, hogy a vándorló madarak meddig jutnak el az áttelelés feltételei miatt. A felmelegedés itt is tarthatja õket, vagy hamarabb ér véget a vándorlás. Ma ez még nem jelent veszélyt. Az sem áll, hogy a madárinfluenza miatt veszélyeztetettebb helyzetbe lennénk, mint korábban. Viszont a tendencia abszolút megfigyelhetõ, – taglalta. 
– Az élelmiszer higiénia szempontjából érdekesek pl. a gasztronómiai szokásaink, mint pl. a disznóvágások, annak termékei, azok tárolása. Az élelmiszer alapanyagként szolgáló állatokban is megjelenhetnek olyan mikrobák, amelyek nem kívánatosak. Ma azonban még kézzel fogható problémát ilyenek nem jelentenek. A tudománynak köszönhetõen látjuk a változásokat, fel tud az állategészségügy készülni.
– Mi-mindent is jelent a felkészülés?

– Az állatorvos fõ fókuszban azokra a betegségekre koncentrál, amelyek ma jelentõséggel bírnak. Ennek ellenére a képzésünk hangsúlyában megjelenik, hogy globálisan lássuk, mi hol fordul elõ. Amikor a kolléga szembesül valamilyen ismeretlen betegséggel, rendelkeznie kell azzal az információval, hogy hol, mely területen lehet az fellelhetõ. Semmi sem érhet minket tehát váratlanul, mert mindenre meg van a felkészültségünk. Szerencsére az állategészségügy olyan tevékenység, ahol a kollégák egy egyetemen tanulva, mindenki mindenkit ismer. Általában kilencven fõ végez egy évben. Kiváló szakmai mûhelyekben olyan kutatások folynak, amelyek a gyakorlati változásokat, és a kutatási tevékenységeket összehozzák. A kikerülõ új állatorvos generáció mind szélesebb ismeretanyaggal rendelkezik.
– Élelmiszerbiztonság.  Az országban az utóbbi idõben elhíresült esetek kapcsán kérdezném, milyen valószínûséggel tudják kiszûrni a nem megfelelõ élelmiszereket forgalmazó vállalkozásokat?
– Magyarország élelmiszer ellenõrzés szempontjából kifejezetten jó elbírálásban részesül. Jók a tradíciók, komoly az élelmiszer higiénia hagyománya az állategészségügyben. Példaértékû, hogy élelmiszerláncban gondolkodunk, ami azt jelenti, hogy az állat megszületésétõl  figyelemmel kísérjük az életútját egészen a fogyasztóhoz kerüléséig. Az egész láncot át tudjuk látni, de azt is, hol lehetne még azon erõsíteni. Az illegális tevékenység, amelyre célzott, olyan sajnálatos mellékága az élelmiszer higiéniának, amellyel nem is lenne szabad foglalkoznunk, mert nem lenne szabad megjelennie. Ez anyagi elõnyökön alapuló felelõtlen beavatkozás az élelmiszerláncba. Jelenleg nem tudunk mit tenni, mivel az állategészségügyi hatóságnak nyomozati jogköre nincs. Az illegális tevékenység sajnos egész Európában jellemzõ. Annyit mégis tettünk, hogy az állategészségügyi szolgálatunk december elsejétõl a korábbi madárinfluenza információs vonalakat átalakította állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági információs vonallá.  Tehát, ha bárki az élelmiszerbiztonság szempontjából gyanús tevékenységet tapasztal, azt  el lehet mondani. Hozzánk nem csak az állati eredetû termékek, hanem az élelmiszerek teljes vertikuma tartozik, így az állati és növényi élelmiszerek elõállításáért felelünk. Számítunk a lakosság segítségére.
– Találkozva a helyi mezõgazdaság szereplõivel, milyen tanácsokkal látja el õket?
– Azt remélem, hogy közös gondolkodásra kerül sor. Ugyanis a hatóság – amely ellenõrzõ szerepet kell, hogy ellásson – akkor tud jól mûködni, ha a terület szereplõi sikeresek. Ha az EU-ban olyan módon tudunk részt venni, hogy a többi huszonnégy tagállamban is elismertetjük: hazánkban kiváló élelmiszereket állítanak elõ, kiváló a mezõgazdasági tevékenység. Az a közös célunk, hogy együttesen tudjuk ezt elérni. Kell egy hatóság, amely garanciát ad ellenõrzési rendszerével arra, hogy az itt elõállított termékek biztonsággal fogyaszthatók bárhol a világon. S remélem, megértik, hogy a hatóság azért kemény, szögletes, mert meg kell tartania a hosszú távú piaci érvényesülés feltételeit.
Kép és szöveg: – dt. –

–

Ez a bejegyzés 2006 01 24 12:01-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.