Vona Gábor: Aktivizálnák az államot – Jobbik, a meghatározó erő
A közelmúltban lakossági fórumot tartott Szentesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor. A zsúfolásig megtelt ifjúsági házban az emberek figyelmesen és fegyelmezetten hallgatták az elõadót.
Vona Gáborral a lakossági fórum elõtt készítettünk villáminterjút.
– Életrajzában látom, hogy augusztus huszadikán született. Ez a jellegzetes dátum mennyire jelent motivációt a politikai pályafutásában?
– Az érdem voltaképpen a szüleimé, de vitathatatlan, hogy büszke vagyok, mert államalapításunk ünnepnapján láttam meg a napvilágot. Bízom benne, hogy nem véletlen az egybeesés, ám nem ez a fõ motiváció, hanem az ország sorsán szeretnék jobbítani, hogy a magyarság újra felemelt fejjel, önmagát vállalva, nagyobb biztonságban, gyógyultabb lélekkel élhesse mindennapjait.
– „Magyarország a magyaroké!” – ez volt a jelmondatuk az uniós választásokon. Az országgyûlési választásokra is ez marad a mottójuk?
– A kampánystáb ezekben a napokban is ülésezik, és folyamatosan hoznak döntéseket a kampányunk részleteirõl. Az biztos, hogy a „Magyarország a magyaroké!” szlogen marad, hiszen továbbra is aktuális a mondanivalója, és jól kifejezi azt az akaratot, amiért mi küzdünk. Ám lesznek majd más szlogenek is, amelyekkel rá kívánjuk irányítani az ország lakosságának figyelmét az õket körülvevõ problémák megoldási lehetõségeire.
– Január közepén jelenti be a párt hivatalosan a választási programját. Hogyan értelmezzük az ökoszociális nemzetgazdaság fogalmát?
– A liberális piacgazdaság, amely a tõke és a piac meghatározó szerepérõl szól, mára mûködésképtelenné vált, erre a mostani gazdasági válság a legjobb bizonyíték. A második világháború után a németek szociális alapon próbálták a tõke szabad mozgását korlátozni. Szerintünk ennél több fékre van szükség. Mi három irányból építenénk be fékeket a gazdaságba: öko, azaz a környezetvédelem terén, a szociális szféra szabályozásával, valamint a nemzet szerepét a – globalizációval szemben – a helyi közösségek erõsítésével, lokalizálva képzeljük el. Az állam rossz gazda – elv, hibás. Jó példa elõttünk a finnek, dánok, svédek gyakorlata arra, hogy az állam gazdaságformáló szerepének aktiválásával hogyan lehet a globalizáció hasznait egy nemzet javára fordítani.
– Végezetül: Mit szól a Magyar Gárda egyenruhája körüli hercehurcához?
– Az egyik szemem sír, míg a másik nevet. Azért sír, ami Sajóbábonyban történt, hogy a cigányok támadtak gárdistákra, s ezért megint a gárdistákat bünteti a hatalom. Azonban ha arra gondolok, hogy ez az eljárás nem jelent mást, mint: meghatározó politikai tényezõvé váltunk, egyre jelentõsebb erõt képviselünk, tehát fél tõlünk a kormányzat. Azért nevet a másik szemem, hogy látom ezt a rettegést, – fogalmazott.
(Fizetett hirdetés)