Klímabarát otthonok
A Klímabarát Otthon Program részeként a zöldtárca (KVVM) decemberben pályázatot ír ki hagyományos (nem panel) lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítására, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésû energiatakarékos lakóépületek támogatására.
A kibocsátási kvótabevételekbõl kiírt második pályázattól Szabó Imre környezetvédelmi miniszter jó hatásfokú, mérhetõ széndioxid-kibocsátás csökkentést vár, amely egyúttal jelentõs megtakarítást jelent a rezsiköltségekben. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) részeként kidolgozott Klímabarát Otthon Program – lakóépületek energiahatékony felújítása – pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz, az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30 százalékát.
A Klímabarát Otthon program nyáron meghirdetett panelpályázata után a tárca most a hagyományos építésû épületekre és lakásokra is kiterjesztette a klímavédelmi célú pályázatot. Ezen olyan beruházások támogathatóak, amelyek mérhetõ széndioxid-kibocsátás csökkentést eredményeznek, és igazolhatóan javul az épület energiahatékonysága.
Az épület felújításokra hazánkban a Klímabarát Otthon Programmal elõször vezettek be speciális klímavédelmi elemet, szigorú CO2-emisszió számítással. A klímavédelmi cél teljesülésére – azaz a CO2-kibocsátás csökkentésnek mérésére és késõbbi monitorozására – a szaktárca megbízásából a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén dolgoztak ki egy összetett és hiteles módszertant.
A pályázathoz energiatanúsítványt is be kell nyújtani: a beruházást követõen az épületnek ugya-nis legalább egy energiakategóriát kell javulnia az eredetihez képest, a pályázat kötelezõ része továbbá a CO2-kibocsátás megtakarításának számítása is.
Támogatás nyújtható: a nyílászárók energia-megtakarítást eredményezõ felújítására vagy cseréjére, homlokzatok és födémek hõszigetelésére (e kettõ az 1994 elõtt épült lakóingatlanokra érvényes), az épületek lodzsáinak beüvegezésére a szoláris nyereségek passzív hasznosítására, az épületek nyári hõvédelmének javítására, árnyékoló vagy árnyékvetõ szerkezetek beépítésére, fûtéskorszerûsítésre és használati melegvíz-ellátás korszerûsítésre. Támogatható lesz továbbá a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, és az épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal elõállított hõenergia- vagy villamosenergia-termelõ kapacitások létesítése is: napkollektoros és napelemes rendszerek, biomassza tüzelésû kazánok, geotermikus hõszivattyúk, szélenergia hasznosítása. A pályázaton az új építésû, energiatakarékos házak építése is támogatható.
A támogatás egy költségarányos alaptámogatásból és egy hatékonyságarányos, ún. KlímaBónusz támogatásból áll, a kettõ együtt akár 60%-os támogatást is eredményezhet. Az alaptámogatás mértéke 30%, beruházás fajtánként maximum 555 ezer – 1,47 millió Ft. A tárca elsõsorban a komplex jellegû felújításokat kívánja ösztönözni: amennyiben az épület a beruházás eredményeképp eléri a „C” feletti energetikai kategóriát, a KlímaBónusz támogatásra is jogosulttá válik, ennek mértéke a tervek szerint 10-30% az elért B, A vagy A+ energetikai kategóriától függõen, a támogatás mértéke beruházás fajtától függõen maximum 200 ezer – 3,24 millió Ft lehet. A Klímabarát Otthon Programra magánszemélyek, lakásszövetkezetek és társasházak is pályázhatnak.
A pályázók az önerõ fedezésére kedvezményes hitelre vagy más támogatás – önkormányzati, uniós – igénybevételére is jogosultak. A pályázatok elbírálását a KVVM Fejlesztési Igazgatóságánál mûködõ szervezet koordinálja, a bírálatot az Energia Központ Nonprofit Kft. végzi. A beruházás megvalósulása után az Energia Központ öt éven át monitorozza a kibocsátási mutatókat.
Matkócsik Pál
kistérségi koordinátor
Új Magyarország Pont