Ezen a hétvégén kerül sor a felújított Megyeháza ünnepélyes megnyitására. Ez az esemény  sok szempontból új fejezetet nyit a város életében. Azonban idõzzünk még némiképp a történések hátterében, hiszen a munkálatok utolsó fázisai sok mindent vetítenek elõre. Új kihívások és lehetõségek elõtt nyílnak meg a felújított kapuk és ajtók.

– Ma január 16-át írunk, és a szentesi volt megyeháza épülete teljesen elkészült? – kérdezzük Szirbik Imre polgármestertõl.
–  Decemberben még némi mennyiségi és minõségi hiány volt, amelyek pótlására január 10. volt a határidõ. A DÉLÉP el is készítette, ami rá hárult. A végleges elektromos betápláló kábel ügye még függõ, ami napokon belül megoldódik. Tehát az épület mûködésre alkalma állapotban van, – mondja.
– Az egyes intézmények mikorra veszik birtokukba az épületet?
– Az intézmények megkezdhetik a beköltözést. A múzeum elõször is felszereli azokat a biztonsági és szakmai berendezéseket, amelyek a beköltözéshez nélkülözhetetlenek. Ezután következik a mûtárgyak elhelyezése. Az elsõ kiállítások a tervek szerint március 15-én nyílhatnak majd. A tárgyak leltározása, minõsítõ munkája, a szükséges restauráció meghosszabbítja a költözés folyamatát. A múzeum számításaink szerint kora õszre lakja majd be az új területet. A levéltár helyzete picit egyszerûbb. Már megkezdték a visszaköltözést, amit néhány hónapon belül várhatóan be is fejeznek.

– Az intézmények területi megoszlást tekintve milyen arányban foglalhatják el helyüket a megújult épületben?
– Szobaszámra megvannak, hogy melyik helyiséget mely intézmény használja kizárólagosan, hogyan alakul a közösségi terek használata. A Kossuth téri szárny emeleti része, a volt megyegyûlési nagyterem, és a hozzá tartozó két terem, valamint a kiszolgáló terület lesz a kongresszusi központé, ez az a rész, amely most megnyílik, és mindenki számára használható lesz. Az Erzsébet tér – Tóth József utcai oldal emelet teljes egészében a múzeumé, ill. az Erzsébet téri földszint kb. fele, és a Tóth József utcai szárny még szintén hozzá tartozik. A Kossuth téri szárny földszinti része és az Erzsébet téri szárny kb. fele az udvari épületekkel kiegészülve a Levéltáré lesz. A pince fele-fele arányban illeti a múzeumot és a levéltárat.
– A beruházás összköltsége végül mennyi lett, s az mennyiben térült meg mostanáig?
– A beruházás 780 millió forint összköltséget jelent, amelynek 10%-át adta a város. A beruházás 90%-a címzett kormányzati támogatásból valósult meg. Továbbá a múzeum is nyert egy pályázatot, amelynek segítségével 54 millió forintból berendezéseket tud vásárolni. A pályázat ötödik nekifutásra sikerült, Szentes legkarakterisztikusabb építészeti emléke azonban jelképe az elõdök áldozatvállalásán túl az adott szónak is, hiszen 2002-ben dr. Szili Katalin ígéretet tett arra, hogy az épület felújítása elkészülhessen.
– Az épület mostani arca belülrõl mennyiben tér el a hajdanitól?
– A berendezés teljes egészében megsemmisült, abból nem kerül vissza semmi. A múzeumi szobákat egybe nyitották. A folyosók és közösségi terek, beleértve a nagytermet, és a kisebb termeket, eredeti állapotukban lettek helyreállítva, hiszen erre a Mûemléki Hivatal figyelt. Restaurációs feltárásokat is végeztek. Természetesen épületgépészetében már a XXI. századnak felel meg a Megyeháza. 
 – Igen, Megyeházaként szerepeltetik az épületet, mint ha valóban a megye elsõ számú épületévé vált volna. Ez hogyan lehetséges?
– Hagyományõrzõ márkanév, hogy emlékeztessen az épület eredeti funkciójára. Másrészt mindenki így ismeri, ahogy a könyvtár épülete is még sokunk számára a zsinagóga. Nem titok, szeretnénk, hogy valóban a megye egyik leghangsúlyosabb épülete legyen, nem csak fizikai megjelenésében, hanem abban a kulturális misszióban is, amit az emlékek megõrzése jelent. A kongresszusi központ pedig sugallja, hogy a megyének olyan bázisa lehet, amely az új ismeretek megszerzésével a jövõbe való tekintés hangsúlyos feladatait látja el.

– Milyen programokhoz alakították a kongresszusi központ termeit?
– Gépészetét úgy alakíttattuk ki, hogy többfunkciós legyen. Így alkalmas tanácskozásoktól a bálokig számos hasznosításra. 180 személyre fejhallgatós tolmácsolás lehetséges, egyszerre négy nyelvû fordítás feltételei hozhatók létre. Teljes hang- és képtechnika, számítástechnikai kivetítés megoldott a nagyteremben. A kisebb termek ezen funkciókat egészíthetik ki.
– Az épület fenntartása a továbbiakban milyen terhet ró a városra? – kérdezzük.
– A különféle költségnemeket illetõen a tárgyalások a vége felé tartanak. A fûtési költségek légköbméter arányban oszlanak meg a város és a megye között, hiszen a levéltár és a múzeum megyei fenntartású. Így a költség döntõ hányada a megyére hárul. Az egyéb közüzemi költségeket külön mérõóra szerint minden mûködtetõ maga viseli. A közösségi terek személyi kiadásai, biztonsági szolgálat, térfigyelõ mûködtetése, a város feladata, négyzetméter arányosan kiszámlázza az intézményeket fenntartó Megyei Közgyûlésnek. Így gyakorlatilag a költségek megoszlásából az önkormányzat kb. 18%-nyi részt lesz köteles viselni.

Kép és szöveg: – dite –

Ez a bejegyzés 2006 01 16 21:00-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.