Versenyszezonban a szentesi horgászok
Kedves Horgásztársaim! Október közepén felgyorsultak az események. Azon a napon történt meg a telepítés, amikor az újság elõzõ száma megjelent. Örömmel vettem tudomásul, hogy voltak jelentkezõk, és így tele kocsival mentek a hal átvételére, sõt még további érdeklõdõk is eljöttek, saját költségükön, megnézni a telepítendõ állományt.
A jelenlévõk véleménye az volt, hogy meglehetõsen kicsik a halak, nem a már megszokott 1,5-2 kg-osak. Ám a horgászmesterünk saját felelõsségére mégis elhozta, annak az ígéretnek a fejében, hogy a következõ heti szállítás már válogatott, nagyobb halakat fog tartalmazni. Ez meg is történt. De menjünk sorba.
A telepítés utáni napon pénteken került sor a “matuzsálem” kupa versenyre, ahol aki jó helyre sorsolt, az fogott is szépen. A versenyt Várdai Béla nyerte 54600 grammal, második: Dögei Sándor 35680 g., harmadik: Patai János 14940 grammal. Ezt követte másnap a szokásos pontyfogó verseny, ahol érdekesen alakult a helyzet. Várdai Béla és Dögei Sándor az elõzõ napival szinte megegyezõ helyre, egymás mellé sorsoltak, sõt ugyanazzal az etetõvel etettek, mégis Dögei fogott 55840 grammot és ezzel megnyerte a versenyt, míg Várdai egyetlen pontyocskával kellett, hogy beérje. Aki tudja, magyarázza meg! A tó másik végén horgászó Kovács Sándor 35870 grammal a második, Lengyel István 35450 grammal a harmadik helyen végzett. A verseny után még 3 -4 napig lehetett fogni, ám azután “eltûnt” a hal a vízbõl. Október végén még a törpe sem eszik.
Az elõzõ számban megígértem, hogy beszámolok a tengeri horgászatról. Nos 21-én este 8 kor elindultunk. A résztvevõk: a Dobos, Dögei, Füsti házaspár. A magyar – horvát határt átlépve, az autópálya fölött bizonyos kilométerenként jelzik az aktuális hõmérsékletet. Ez kezdetben 8-9 fok volt. Átkelve a hegyeken emelkedni kezdett, és a 16 fokot is elérte. Az idõ tiszta volt, sehol köd, vagy esõ, így derülátón ítéltük meg az elõttünk álló napokat. Splitet elhagyva örömmel állapítottuk meg, hogy az autópálya tovább épült, és ha némi kitérõvel is, de gyorsabban közelebb vitt úti célunkhoz. Volt azonban egy aggodalomra okot adó jelenség. Nem láttuk a hegyek csúcsát az õket gomolyogva körülfogó, szinte fekete felhõktõl. Jó tempóban haladva másnap délelõtt 10 körül meg is érkeztünk a Herceg-Novival egybeépült Igalóba. Ám velünk együtt a felhõk terhe is, ömlött az esõ, a tenger felõl orkánszerû szél tombolt, felkorbácsolva még a védett öbölben is a vizet, úgy, hogy méteres hullámokat gerjesztett. Mondanom se kell, ez meghiúsította a másnapi csónakos horgászatot, annál is inkább, mert másnap, ha lehet, még nagyobb erõvel tombolt a szél, és a tenger tajtékzott. Mit tehettünk? Mivel esõkabátunk és esernyõnk volt, elindultunk sétálni az öböl partján, betértünk egy étterembe, ahol megünnepeltük Dögeiné Böbike születésnapját azzal a polipsalátával, amit Szir-bik Imre polgármester úr ajánlott a figyelmünkbe. (Nagy szerelmese a Kotori-öbölnek). Nem bántuk meg. A finomra pácolt poliphús, saláta ágyon valóban nagyon finom. Ez az élmény kissé felrázta a társaságot, ám az esõ nem szakadt, hanem ömlött. A csónakos horgászatnak befellegzett, abban reménykedtünk, hogy a szombatra tervezett parti horgászat nem marad el. Ha megtettük az 1200 kilométeres utat, legalább egyszer horgásszunk, ha csónakból nem lehet, legalább a partról. Másnap szombaton reggelre elállt az esõ, mérséklõdött a szél, így tényleg lehetõség nyílt a parti horgászatra. Az elõzõ évekhez hasonlóan egy használaton kívüli laktanya területén, a parton zajlott a verseny, ahol szép magyar siker született. No nem mi hoztuk el a pálmát, mi az elõkelõ hetedik helyen végeztünk, ám az elsõ helyet a nálunk is egyre többet versenyzõ bács-katopolyai KA-MI csapata nyerte, akik ízig vérig magyarok valamennyien.
Az élet azonban zajlik tovább. Október 31-én rendeztük a Köztársaság kupa versenyt, amely 18 fõ részvételével 2 szektorban zajlott. Az “A” szektorban Nagy Benedek lett az elsõ, Õ vihette haza immár másodszor a vándorkupát. Jó lenne felkötnünk a fehérnemût, és nem hagyni véglegesen nála ezt a szép kivitelû serleget. A második Balla József, míg a harmadik Gergely Zsolt 12 éves ifjú titán lett, aki nem átallott beülni a “nagy menõ felnõttek” közé, és megmutatni oroszlánkörmeit. Szép jövõt jósolunk neki. Csak így tovább Zsolti! A “B” szektorban Csentes Zoltán nyert, második szõrös Ballos László, míg a harmadik a szintén szõrös Lengyel István lett. Ezek után már a Mikulás kupa zárja a versenyszezont, és a vezetõség elkezdi az elõkészületeket az év zárására, a következõ közgyûlés elõkészítésére, ami nem kis munkát, odafigyelést követel.
Befejezésül felhívom azok figyelmét, akik még ez évi tagdíjukat nem rendezték, hogy minél elõbb tegyék meg. Mindenkinek küldünk emlékeztetõt tagdíjának rendezésére. És végül a szlogen: A halnak a vízben van a helye, csak annyit vigyél el, amennyire feltétlenül szükséged van. További eredményes horgászatot kívánok!
Füsti-M. Lajos elnök