Kiséri (a városrész, ahol lakom) haszonsétám során meglepő tapasztalatokra jutottam ma. A kertek alatt, mármint a Szegfű mögött a "sűrűben" valaki biztos elveszített néhány elhullott állatot, mert iszonyatos a bűz. Ez a bukéja a szennylé, trágya, esővíz, csatornaszag egyvelegnek, ami a Huszártól lefelé az egész Kisért beterítette ma délután. Azon gondolkodtam, milyen, és mennyi féle baktériumnak, kórokozónak adhat táptalajt környezetszennyezésünk netovábbja. Egyébként is főnek a növének a földben. A rózsákon látszik leginkább. A szirmok olyanok, mint az odaégett rántás. A délutáni levegőtlenség rám, viszonylag egészséges embererre sem hatott jól. Az egyéb szempontból is lehangoló látványokat leszámítva, melyeket célszerűségi okokból nem részleteznék, elég jól, s főleg hasznosan telt a mai napom (is). Szeretem, ha kiszámítható módon nyugi van, vagyis minden szépen zajlik a maga sorjában. Amit hajnalban kezdtem pedzegetni, azzal még mindig várok.

Ez a bejegyzés 2005 07 05 14:18-kor készült és a következő kategóriákban található: Napló. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.