A Biokultúra Egyesület első fórumán
A szentesi Biokultúra Egyesület a közelmúltban tartotta elsõ fórumát az ifjúsági házban, amikor az agrár-környezetgazdálkodás volt a fõ téma. A gazdák eligazodásában dr. Gombos András környezetvédelmi államtitkár is igyekezett segíteni.
Az államtitkár elõször a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrõl beszélt. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem érzékeny terület, és gyakorta válik politikai csatározások színterévé. Az NVT-re a GDP 3-4%-a jut, pedig legalább 15%-ára szükség volna, hiszen a szennyvízkezeléstõl az árvízvédelemig rendkívül széles területet ölelhet fel.
Elmondta, hogy az ország területének 70%-a mûvelhetõ. Az Európai Uniós csatlakozás új lehetõségeket hozott, de a magyar mezõgazdaság értékõrzõ és termékõrzõ képessége továbbra is felbecsülhetetlen.
Említést tett az Európai Unió megalakulásának elõzményeirõl, s vázolta azt a fejlõdési folyamatot, amely már a nyolcvanas években túltermelést eredményezett. Innentõl kezdve a termékek minõsége, a környezet- és tájvédelem elõtérbe került.
A 2000-es esztendõtõl két pillérre épülõ támogatási rendszer szolgálja a vidékfejlesztési célokat, azon belül is a környezet- és tájvédelmet. 2007-re a támogatás még súlyozottabb lesz, mondta az államtitkár.
Szólt továbbá a 2004. évi elõfinanszírozású agrár-környezetgazdálkodási támogatásról, amelyre a gazdáknak nem pályázni, hanem azt igényelniük kellett. A megyében közel ezerötszázan váltak jogosulttá a finanszírozásra, s mint kiderült, a teremben ülõk közül is néhányan.
Dr. Gombos András elmondta, hogy ezt a támogatást, amennyiben a kedvezményezett az adminisztrációs és gazdálkodási elvárások szerint tevékenykedik, öt éven át folyamatosan kapja, tehát munkáját biztonságos feltételek között végezheti. Érdekességként említette, hogy 32 ezer igénylésbõl a támogatott 25 ezer igénylõ 1,5 millió hektár termõföldön gazdálkodik.
Az élõhelyek védelmére szolgál a NATURA 2000 program, kommentálta, amelytõl a gazdák jelentõs része tart. Pedig ez a program is mintegy 2 millió hektárt érinthet a közeljövõben.
Elõre vetítette, hogy a Strukturális és Kohéziós alapok adta uniós pályázati források – valószínû – csökkennek az elkövetkezõ években, ám mind a versenyképesség, mind az életminõség javulása, vagy a területgazdálkodás jelentõs forrásokat igényel, többet, mint amire lehetõség nyílik. A csökkenés éppen a frissen csatlakozott tíz országot érintheti rendkívül kedvezõtlenül. A LEADER program a kistérségek környezetvédelmi koncepcióit hivatottak segíteni, s remények szerint segíti is.
Szólt a szaktanácsadói rendszer fontosságáról, s arról, hogy a gazdák piacra kerülése és megmaradásuk elõfeltétele érdekeik szervezett képviselete.
2007-tõl a szántóföldi alapprogram mellett a gyepgazdálkodás kap kiemelt szerepet. Vagyis a termelésbe vont õsgyepek eredeti állapotba visszahelyezését szándékozik támogatni az Unió.
– dite –