Bercsényi nap
MH 5/3 Bercsényi Miklós Könnyű Lövészzászlóalj, december 6. – Hódmezővásárhely.
Zászlóaljunk névadója: Gróf Bercsényi Miklós 1665-1725
A Bercsényi család egyike történelmi nevezetességű kihalt családjainknak. A családot I. Lipót emelte grófi rangra 1687. szeptember 14-én.
Bercsényi Miklós 1665-ben született a felső-magyarországi Temetvény várában. Ifjúsága arra az időszakra esett, amikor 150 év után Magyarországra már a fogyó félhold árnyéka vetült.
Az 1685-ben vágsellyei kapitánnyá lett fiatalember Budavár ostromakor annyira kitűnt, hogy ezredessé, majd Szeged vára kapitányává nevezték ki, 1687 -ben pedig aranysarkantyús vitézi címet kap. Nem sokkal később Ung vármegye örökös főispánja, majd Felső-Magyarország főhadbiztosa lett.
Bercsényi Miklós, mint a magyar főurak többsége családi birtokainak jövedelméből gazdálkodott, intenzív kereskedelmet folytatott, legtöbbször bor és marha, gyakran gabona, ló, méz, aszalt gyümölcs olvasható a kimutatásokban, miközben a divatnak megfelelően kényelmes és reprezentatív rezidenciákká építtette át a családi várakat és kastélyokat.
Ezen időkben Bercsényi már szembefordult I- Lipót abszolutista elnyomó politikájával, elképzeléseinek megvalósítására ekkor azonban még nem nyílt lehetőség.
1697 farsangján az eperjesi Rákóczi-ház „táncvigadalmain” találkozott először az ifjú II. Rákóczi Ferenccel. Első kézszorításuk sírig tartó barátságot pecsételt meg.
A Kárpátaljai sűrű erdőségekben vadászgatva hónapokig szőtték-fonták egy nemesi felkelés szálait, melyben a nagypolitikai szerepet a francia udvarnak szánták. Bercsényi szította fel a Rákócziban lappangó hazafias felháborodást, az ő neve érlelte fiatal barátjának csírázó tettvágyát. Bercsényinek jelentős szerepe volt a szabadságharc előkészítésében.
Rákóczi 1701-es elfogásakor Bercsényi Lengyelországba menekült. A kérdés az volt, hogy a bécsi udvar milyen magatartást foglal el az állítólagos összeesküvéssel szemben, amelyben Bercsényi Miklós is jelentős szerepet vállalt. Rákóczi – származása és vagyona miatt – a kezdetektől ellenszenves volt a miniszterek jó része előtt s ezt a fenntartást erősítette a hegyaljai felkeléssel kapcsolatos gyanúsítgatás.
Lengyelországban Bercsényi előbb egyedül, majd Rákóczival együtt a francia és svéd királyt akarta megnyerni a magyarországi felkelés támogatására.
Hosszas előkészítő munka illetve a Tiszaháti felkelés hatására 1703. május 6-án II. Rákóczi Ferenc és Gróf Bercsényi Miklós Brezánban kelt kiáltványukban harcba szólítják a Habsburgok ellen Magyarország nemes és nemtelen lakosságát. A harc célja az, hogy a „törvénytelen és szenvedhetetlen iga alól” felszabadítsák az országot. 1703-ban, amikor a „Rákóczi-kiáltvány” hatására megindult a harc, Bercsényi visszatért Lengyelországból és az egész harc irányítója, szervezője lett.
A szabadságharc néhány hónap alatt győztesen bontakozott ki. Miután a Habsburgokat lekötötte a spanyol örökösödési háború, a kuruc hadsereg sikert-sikerre halmozott. 1703. decemberében Bercsényi 25000 magyar és szlovák felkelővel már a Vág mentén portyázott, úgy látszott, Bécs reménytelen helyzetbe került. 1704-re szinte a teljes ország kuruc kézre került. Az 1705. évi nemzeti szövetkezés után az ország főtábornoka és első tanácsosa. Rákóczi ekkor a szécsényi országgyűlésen ki akarta mondatni a Habsburgok trónfosztását, köznemesi hívei pedig – átmeneti megoldásként – fejedelemmé akarták őt választani, amíg nem találnak megfelelő királyt.
A szabadságharc hanyatlását természetesen ő sem akadályozhatta meg, bár bízott az orosz katonai segítségben, mely érdekében a fegyverletételkor is Varsóban tárgyalt.
A szabadságharcot lezáró szatmári békét nem fogadta el, a lengyelországi Brezanba távozott, s 1716-ig ott élt, a királyi kegyelmet visszautasítva. Az 1718-as pozsareváci-békét követően követte fejedelmét, II. Rákóczi Ferencet Rodostóba, ott is hunyt el 1725-ben.
Csapattörténet:
A MH 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárt szervezeti átalakítás miatt, a honvédelmi miniszter (Juhász Ferenc) 35/2004 (HK.14.) HM határozata alapján 2004. szeptember 30-i hatállyal megszűntette.
2004. szeptember 1-i hatállyal a lövészdandár 2. gépesített lövészzászlóalj bázisán megalakításra került a Magyar Honvédség 5/3 Bercsényi Miklós Könnyű Lövészzászlóalja a honvédelmi miniszter (Juhász Ferenc)37/2004 (HK.14.) HM határozata alapján. Az alegység Hódmezővásárhely helyőrségben díszlokál. 2005. március 11.-én a Magyar Köztársaság elnöke (Mádl Ferenc) csapatzászlót, valamint dísz szalagot adományozott az 5/3-as zászlóaljnak. További egy-egy díszszalagot adományozott a zászlóaljnak a honvédelmi miniszter (Juhász Ferenc), illetve a vezérkari főnök (Havril András altábornagy).
A zászlóalj, feladatait az MH 5. Bocskai István Könnyű Lövészdandár (Debrecen) szolgálati alárendeltségében hajtja végre.
A Bercsényi napi ünnepség lefolyásának rendje:
Helyszín: U/7-es épület előtti terület;
Ideje: 2005.12.06. 09.00;
– 08.45 – Beérkezés a laktanyába;
– 08.50 – Alegységek felsorakozása;
– 09.00 – Elöljáró fogadása, himnusz, állomány köszöntése;
– 09.03 – Bercsényi Miklós rövid életrajza;
– 09.08 – Ez év szeptember 1.-én a Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskolától a Zászlóalj egy éves fennállásának emlékére kapott kopjafa megszentelése, ima- Németh őrnagy, Sajtos hadnagy;
– 09.20 – Szózat;
– 09.22 – Alegységek elvonulása;
– 09.30 – Riportkészítési lehetőség az U/7-es épület előtt a kopjafánál.
Vendégek névsora:
– Kovács József ezredes- 5/62 Könnyű Lövészzászlóalj parancsnoka;
– Bánfi Attila alezredes- 37/4 Török Ignác Műszaki Építő Zászlóalj parancsnoka;
– Debreczeni Magdolna- Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója;
– Nagy Norbert-műszaki igazgatóhelyettes;
– Olajos József- gyakorlati oktatásvezető;
– Georghita Pál- műszaki tanár;
– Keresztes Csaba –tanár;
Az 5/3 Bercsényi Miklós Könnyű Lövészzászlóaljnál, Hódmezővásárhelyen ünnep volt 2005. december 6.-a, mivel ma ünnepeltük névadónk, Bercsényi Miklós neve napját.
Az ünnepség fő momentuma volt a hódmezővásárhelyi Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola által, még szeptember 1.-én – a zászlóalj egy éves fennállásának alkalmából – adományozott, és a zászlóalj elhelyezési épülete előtt felállításra került, kopjafa megszentelése.
A kopjafát mind a református (Sajtos Szilárd hdgy. Református tábori lelkész), mind a katolikus (Németh László őrgy. Római katolikus tábori lelkész) egyház képviselője megáldotta, majd Németh őrnagy úr fel is szentelte.
Az ünnepség után különböző sportrendezvényeken vett részt a zászlóalj állománya (teremfoci, asztalitenisz), mivel a mai nap, az ünnepre való tekintettel, kiképzésmentes nap volt.
Szöveg: Nagy Zoltán ftőrm.
Fotó: Horváth Ildikó