232 lakás újulhat meg Szentesen
Idén országosan 8 milliárd forint áll rendelkezésre a panelprogramra. A pályázati feltételek szeptembertõl változtak, azaz nem csak a program neve bõvült a “plusz” szócskával, de a vissza nem térítendõ 400 ezer forintot is több mindenre lehet költeni, mint korábban.
S mivel a pályázati kedv nagy, hazánkban mintegy 2000 milliárdos igényrõl szólnak a híradások, jövõre bizonyára folytatása következik. A szentesi pályázatokról Szirbik Imre polgármester tájékoztatta lapunkat. – A panelprogram még 2001-re nyúlik vissza. A korábbi években mekkora forrást tudtak a bérlakások korszerûsítésére fordítani Szentesen? – kérdeztük.
– Eddig kisebb mértékben vettünk részt ezekben a pályázatokban, mintegy 60-70 lakás megújításában tudtunk egyharmad részben segíteni, ami valamivel több mint 10 milliós városi, ugyanennyi kormányzati támogatást jelentett. A lakóknak sajnos többe került, mert az önkormányzati és az állami támogatás 400-400 ezer forintban van limitálva. Volt, ahol nem lett elégséges az 1,2 millió forint. 2003-2004-ben fûtéskorszerûsítés és nyílászárók cseréje történt a pályázatok keretében ezekben az ingatlanokban, – válaszolta.
– Az idei pályázat tárgya 6 ingatlan 232 lakása, és több mint 200 milliós beruházás.
– A legnagyobb a Kossuth tér 5, amelynél a pályázat 96 lakást foglal magában. A többi klasszikus panellakás. A 232-bõl 50 szociális bérlakás. Az önkormányzati szociális lakásállomány majd egynegyede megújulhat ebben az akcióban.
– A beadási határidõ ez év vége. Nem megkésett-e már kissé a pályázat?
– Lehet így is gondolni. De a pályázati feltétel rendszer szeptembertõl változott, ugyanis ekkor indult el a panel plusz program, amely a pályázható költségek körét kibõvítette. Az eredeti program csak a panel szigetelését, nyílászárók cseréjét, ill. a fûtésrendszer felújításait tette lehetõvé. A panel pluszba már a homlokzat, padlástér szigetelés is bele tartozik. Reményteli lehetõséget jelent ez a Kossuth tér 5. esetében. E lehetõséggel élve a közös megtakarításokból a lakókörnyezetet is rendbe lehet tenni. A lakások állapota alapján a lakók – valószínû – az 1,2 milliós limitet a lakások belsõ felújítására használják. Ebbe illenek a közösségi terek, lépcsõházak, hõ elosztók.
– A pályázatok benyújtásánál mi dominált inkább: az ingatlanok állapota, vagy a lakosság tehervállaló képessége?
– A pályázatok lakossági kezdeményezésen alapultak. Az önkormányzat minden pályázathoz hozzáteszi a maga részét, és azokat továbbította a kormányzat felé. Nem szûrtük tehát meg azokat. A 232 lakáshoz mintegy 78 millió forint hitelt veszünk fel 15 év lejáratra. Évente 8-10 milliós terhet fog jelenteni az önkormányzatnak ez a program, viszont megújul a panel állomány egynegyed része: ez mindenképp jó befektetés.
Amiben a panel plusz változott a korábbi panelprog-ramokhoz képest, s talán ez keltette fel a lakóközösségek pályázókedvét is, hogy változás történt a finanszírozásban, – mondta.
– Eddig valamennyi lakásra bejegyezték a jelzálog jogot. Jelen esetben a törlesztõ részleteket a lakóközösség ún. közös költség alapja terhére lehet teljesíteni, ezt 15 éves futamidejû hitellel meg lehet támogatni. Ha igénybe veszik az 1,2 milliós lakásonkénti keretet, a hitelkonstrukciót, akkor a közös költség 3000 Ft-tal emelkedik. Ennyivel több 15 éven át a közös költséghez való hozzájárulás havonta. Ennek fejében a lakása teljes egészében megújul. Sok család számára viselhetõ terhet jelent a 3000 forint. Ahol azonban az összeg szociális problémát okoz, a törlesztõ részlet épp úgy része a lakás fenntartás költségeinek, mint a gáz, vagy villanyszámla, tehát a lakhatási támogatásban elszámolható. A szociálisan rászorultaknak az önkormányzat segítséget nyújt majd.
Tény, hogy a kibõvített panelprogram más településeken is vonzó, ezért a pályázati keret hamarabb kimerülhet a tervezettnél, – állapította meg Szirbik Imre. Ezért kérték a lakóközösségeket a gyors cselekvésre. Ám, mint hozzátette, nem zárkózik el az önkormányzat az újabb helyi igények támogatása elõl sem.
– Az említett közel 80 milliós hitel része annak az átmeneti 800 milliós hitelkeretnek, amelynek felvételérõl a képviselõ-testület nem rég döntött?
– A két dolog különbözik. A 800 millió likviditási hitel. Arra szolgál, hogy ha az önkormányzat kiadásai hamarabb teljesülnek, mint a bevételei, – döntõen a csatorna programhoz kapcsolódóan – a számlákat idõben ki tudjuk fizetni. Az állami támogatások 30-60 napra érkeznek, ill. az áfa visszatérítés jövõ márciusban esedékes, de a számlákat idén kell kifizetni. Az összeg erre szolgál. A 80 milliós, felülrõl nyitott hitelkeret új konstrukció, amelyet csak a panel pluszra vesz fel az önkormányzat.
– Két bank áll a panelprogram hátterében. Ez mennyiben drágítja meg, ill. teszi kevésbé biztonságossá a programot ön szerint?
– Hogy megdrágítja-e, nem tudom, mert nem látok bele a bankok könyveibe. Mi a bankokat megversenyeztetve, a legjobb konstrukciót választottuk, ami a lakosságnak a legkevesebb terhet jelenti.
– Mikorra várják a pályázatok elbírálását, a beruházások megkezdését?
– Az elsõ kör esetében november végére várható a döntés. Remélhetõleg a pozitív végeredmény birtokában már kezdhetik is a munkákat a pályázók.
A panel plusz program koordinátora a városházán a lakásügyi hivatal vezetõje, Bátori István. A pályázatot most vagy késõbb tervezõ közösségek hozzá fordulhatnak. Várhatóan a program jövõre folytatódik, ezért érdemes számba venni a lehetséges munkálatokat, és a mûszaki terveket idõben, akár már most, elkészíttetni.
Kép és szöveg: D. T.