A kórház fõépülete, és az iroda közötti nagy-, és kiskapunál állt õrt. Idézve a szentesi kórház száz éves jubileumi emlékkönyvébõl.

Gregus János arcát bajusz díszítette. A megyei “katonák” – altisztek – sötét ruházatát viselte. Sapkája a magyar rendõrökéhez, francia tábornokokéhoz hasonlított. Zimankós idõben az épület kiszögellõ részében, a portásfülke ablaka mögött állt szolgálatkészen. Felesége helyettesítette, és a telefont kezelte. A kórházhoz érkezõ betegeket, látogatókat elõzékenyen, udvariasan tájékoztatták.
1940-42-es években hetente többször kerékpáron gyümölcsféleségeket, zöldséget, tojást vittem a kórház konyhájára. A portás egyszer megmondta, a kórház járdáin kerékpárt csak tolni lehet, ráülni nem. A sebészet épülete mögött is úgy éreztem, ott is lát. A konyhát apáca vezette. Sípos István gondnok és Bucsi Tiborné intézték az igazolásokat. Közismert, népszerû emberek.
A kórház rendben tartott parkjának megnyugtató hatása volt. A portát északi irányba áthelyezték. Jelenleg a hajdani porta helyisége és a mögötte lévõ iroda bõrgyógyászati rendelõ.
K. F.

Ez a bejegyzés 2005 11 19 10:03-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.