A szentesi kórház idegosztályának alagsorában, az orr-, fül-, gége osztályon 1940-ben mandula mûtétemet végezte. Szorgos, lelkiismeretes emberként maradt meg emlékeimben.

1954-ben az SZTK. rendelõben kértem orvosi segítségét. Arcán maszk… Megvizsgált, közölte: “A” vírusfertõzésem van. A gyógyszert felírta. Egy meghatározott idõpontban menjek ellenõrzésre, – mondta. Tudta, hogy építõmunkás vagyok. Említette: családi házának udvarába kellene hinta, tornagyakorlatra megfelelõ állvány. Bertus Antal ács, tanítómesteremmel készítettük el.
A doktor úr figyelte munkánkat. Mosolyogva mesélte: “Budapesten szállodában laktam, mivel orvostanácskozáson vettem részt. Az ázsiai orvosokkal a portás nem tudott beszélni, kérdezte, ki tud angolul? Az Egyesült Államokban dolgoztam. Nyelvismeretem alapján tolmácsként közel kerültem a kollégákhoz. Így az “A” vírust megkaptam. Góc lettem, ezért maszkkal dolgozom.”
A tevékeny orvos sürgõs esetekben a szemészeti betegeket is ellátta… Emberségét bizonyította, a politikailag kritikus 1944-bõl idézem dr. Gergely (Grünstein) György újságíró tapasztalatát: “Nem felejthetem el dr. Rózsavölgyi József fõorvost, a keresztény elit tagját, aki a gettó kapujáig kísért, amikor talicskán toltam a kis motyónkat. Dr. Bugyi Istvánt, a kórház igazgató fõorvosát, aki maga ajánlotta fel, hogy elrejt néhány dolgot számunkra, egy piros kabátos postai alkalmazott kislányt, aki félelem nélkül sétált a fõutcán egy megbélyegzett fiúval, és nem felejtem el a söpredéket, akár az úri osztály, akár a lumpen elemek közé tartozott.”
Dr. Rózsavölgyi József 1934-tõl 1956-ig, nyugdíjazásáig volt a kórház rendelõintézet fõorvosa. Biharban született 1886. július 6-án. 1960. június 16-án hunyt el. A közismert, népszerû orvos életútjából vázoltam.
Kátai Ferenc

Ez a bejegyzés 2005 11 19 09:59-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.