Csordás Istvánnét addiktológusként ismerik sokan. Azaz egy ideje már nem találják õt a megszokott rendelõben. Kaptuk sorra a leveleket a betegek köszönõ soraival. Gondoltuk, megkérdezzük, hogyan él mostanában, mit kezd a rászakadt sok  szabadidõvel.

Mondhatni, meglepõdtünk, amikor az újonnan kialakított rendelõjébe hívott bennünket. Az igényes névjegyen az áll: betegségek megelõzése tanácsadással, mûszeres bevizsgálás, egészségügyi állapotfelmérés. Továbbra is segít a szenvedélybetegeken, folytatja tehát a korábbi munkáját is. 
– Sokáig éltem a fiatalság és a szerencse áldásaiban, és még sokáig nem szeretnék mindezekrõl lemondani, – mondja.
– Azért én is tudomást veszek a mulandóságról, de megpróbálok mindent elkövetni a szellemi frissességem, vállalkozási kedvem megóvásáért, az aktív életért. S aki így tesz, nagyon ésszerûen cselekszik. A test ideális súlya, az ápolt, fiatalos megjelenés egyben az egészségért folytatott küzdelmet is jelenti. Amit magunkért teszünk, kihat a környezetünkre, emberi kapcsolatainkra is. Tudni kell, mikor hogyan bánjunk testünkkel, lelkünkkel, agyunkkal és a lehetõségeinkkel.
A frissen felújított épület kis szobája valóban olyan, mint egy rendelõ, ám kellemesen bensõséges. Már indítja is a készüléket, nem menekülök. Sok minden eszembe jut, kérdezek az adatok sorsáról, diszkrécióról, a felmérés lényegérõl és következményeirõl. Megnyugtat, hogy az adatok titkosak, azokhoz harmadik személy – még családtag sem – férhet hozzá. Majd megmutatja az évek során megszerzett egészségügyi végzettségeirõl szóló dokumentumokat. Ebbõl értem meg, hogy akupuntõrként pontosan tudja, hogyan kell ezt a készüléket használni, mit is jelent az egyes kéz- és lábpontok vizsgálata.

– Már három éves koromban eldõlt, hogy az egészségügyben fogok dolgozni, – említi. Skarlátot kaptam, amit akkor még nem tudtak gyógyítani. A nagymamám gyógynövényekbõl készített fõzete mentett meg. Az egészségügyben eltöltött évtizedek alatt megismertem az emberek szeretetét, s a sikerélményt, hogy segíteni tudok.
– Ebben az évben – mondhatjuk – új életet kellett kezdenie ismét.
– Mindig szerettem a feladataimat. Most, hogy szabadabb lettem, boldogabbnak is érzem magam. Nem a pénz és a siker fontos szerintem, hanem hogy az ember azt tegye, amit szeret. Továbbra is az embertársaimon szeretnék segíteni, velük törõdni, ez így van rendjén. Annak idején, amikor gondozói munkakörbe kerültem, sokáig el kellett viselnem a rossz pillantásokat, megjegyzéseket: „Úgy sem gyógyul meg egy szenvedélybeteg sem” és hasonlók. Ahogy telt az idõ, éreztem, hogy a betegekkel kölcsönösen elfogadjuk egymást. Nincs annál szebb, mint talpra állítani egy embert, visszaadni az önbecsülését, és hitét az életben.
Csordásné Ani célja, hogy támaszt nyújtson a hozzá fordulóknak. Nem veszi át egyetlen orvos szerepét sem, sõt az õ munkájukat szeretné könnyíteni éppen a megelõzéssel. A mindennapok emberét rávezetni az önmagával való törõdésre, a gyógynövény-készítmények immunerõsítõ szerepére. Nem sajnálja ezért az idõt a hozzá fordulóktól. Elbeszélgetve megerõsít, fiatalos, lendületes és felkészült. Amennyiben felhívják õt a 06-70/610-8741-es, vagy 06-30/612-6174 -es telefonszámán, kereshetik az alkohol és drogtanácsadót, az akupunktõrt, addigtológust, vagy az általános természetgyógyászt is. Képzettségét hivatalos iratok bizonyítják.
Kép és szöveg: dt.

Ez a bejegyzés 2005 11 19 16:20-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.