Nyolcvan éves lenne Berkecz István – Emlékezés az ezerarcú művészre
Az Együtt Szentesért Egyesület és a Szentes Városi Könyvtár szervezésében az Arcképek Szentesről sorozatban került sor november 15-én Berkecz István (1844-2022) Pro Urbe díjas festő-grafikus művész emlékkiállításának megnyitójára. Szobota Imréné egyesületi elnök köszöntője után Ráfi Dénes Garai Gábor: Még bejárom… c. versével emlékezett az alkotóra.
Berkecz István az ezerarcú művész életútját Tímár Ferenc informatikus könyvtáros foglalta össze. – Berkecz István az alkalmazott grafikának nagyon nagy mestere volt, ami azt jelenti, hogy a települési címerektől az ex riblisekig, a különféle cégérek és logók tervezésén át a grafikákig és festményekig, több féle stílusban alkotott. Grafikát készített pl. a Lakos tanyáról, amelyben Koszta József első műterme is működött, vagy kedvelt témájáról a Jövendő utcáról. István „lubickolt” azokban a látványokban, ami a Könyök és Kígyó utca környékén termett, azonban grafikát készített az öreg Gyergyádes Mihály kunyhójáról, a Tisza árteréről. Készített linómetszeteket, ilyen az „Egy csendélet hagymával”. Gyakran megörökített eseményeket, de tervezett épület belsőket is, ilyen a kórházi kápolna belső tere, és ő tervezte az Árpád-kori lovasíjász emlékművet a Klauzál utcánál, amit Pálfi Imre kőfaragó faragott, és Lovag Imre Károly avatta fel. Tervezett továbbá egy sorozatot a Kálváriatemető stációiba, ami azonban nem valósult meg.
Tímár Ferenc a festményekről elmondta, hogy egy részük absztrakt festmény, mint pl. az 1987-ben festett „Köztünk maradni” című. Készültek installációk, csendéletek, klasszikus városképek. Ezen a területen Berkecz István büszkén vallotta magát Kováts Károly szellemi örökösének. A csendéletekben minden tárgynak története van. Az installációk közül az egyik kedvenc a „Kinyitható ablak”, becsukva egy régi öreg ház látható, ha ki van nyitva, a modern világba tekinthetünk át. Míg Kováts Károly a szép új épületeket örökítette meg szívesen, Berkecz István kedvenc témája viszont az „öreg Szentes”, érzékeltetve, hogy ezek az öreg épületek már nem lesznek sokáig láthatóak. Tájképei sem vidámak, roskadozó tanya látványa, vagy belvízzel körülvett ház, visszaköszönő villanykarók. A „Valahol béke”… baljós előrelátás 1987-ből. Öreg szentesi utcák, városképek egész sorát sikerült felidézni, interaktív formában, a festmények alapján. Majd az emlékezést Berkecz István egyik kedves versével zárta Tímár Ferenc, amely a nagyszülők téli estéiből egy meghitt életkép.
Berkecz István életrajzából Szilvási Kinga képzőművész elevenített fel részleteket. Az 1944-ben született festőművész, tervező grafikus, art desing menedzser Berkecz István festészetének gyökereit az alföldi iskola, az Alföldi Festők néven emlegetett művészettörténeti korszak fedi le. Példaképei ugyanis mindannyian a nagy Alföldön alkottak. Munkácsy mágikus realizmusát és a nagybányai plein air stílust követték. Így Berkecz István szívéhez közel állt Koszta József Kossuth-díjas elődje művészete. Berkecz István művészetét magabiztos rajztudás és ecsetkezelés jellemezte. Választott témáit hitelesen, realisztikusan ábrázolta, művészetében a realista, hiperrealista, impresszionista és a lírai absztrakt kifejezésmódokat párhuzamosan művelte – hallhattuk. Mesterei közé sorolta Drahos Istvánt, Tokácsli Lajost, Katona Imrét, Szász Endrét és másokat. Amatőr filmes is volt, segített a grafikai és szöveges elemek kialakításában, de maga is készített művészi kisfilmeket. Magyarországon és külföldön is aktív kiállító volt. 1970-ben a bácska-topolyai művésztelepen vállalt aktív közreműködést, és az azt követő őszi csoportos kiállításon is szerepelt alkotásaival. 1975-ben feleségével a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadegyetem hallgatói voltak. Haláláig alkotott és őrizte a művészet iránti szeretetét a szívében.
Berkecz István özvegyét, Major Anna Edit grafikusművészt köszöntötte Nádor István, aki az egykori Tiszti klub (Hegedűs László Helyőrségi Klub) igazgatója volt, s ahol a képzőművészek folyamatosan kiállíthattak, s mint élő alkotóműhelyben, fejleszthették tudásukat, nyitott kapukat találva az országos bemutatkozásokhoz.
A kiállítás, amely december 5-éig látogatható, egyben festményvásárlásra is nyújt lehetőséget.
Lejegyezte: Dömsödi Teréz
