A Dózsa-házban szeptember 20-án a Magyarok Szövetsége szentesi csoportjának vendégeként üdvözölhettük Bíró Lajos írót (képen), aki 1984 óta foglalkozik a magyar őstörténet kutatásával. Előadásának címe is ez volt: A magyar kultúrkincsek eredete és kapcsolatai.
A kutató író megjegyezte, hogy az emberi nemtörődömség miatt sok értékünk sorvad, pusztul. Pl. az ácsolt ládák motívumait képeken nem lehet megtalálni. Ősi kéziratokhoz, magyar énekekhez nem lehet hozzáférni. Létkérdés számunkra, hogy az ősi jelképeket, szimbólumokat megőrizzük, balladáinkat értsük.

Példaként említette a Júlia szép leány ősi rítus énekből, hogy a búzavirág táblában virágot szedő lány, abból koszorút köt. A búzavirág szent virág volt a pogány misztérium szerint – hivatkozott a Szőcs István: Selyemsárhajó (1979) c. könyvében írtakra. Dömötör Tekla néprajztudós a népszokások történetét, a magyar hitanyagot dolgozta fel. Vizsgálta azt is, hogy az ókori görög, római kultúrából mit emeltek át eleink. A fény-, és az alvilág hogyan jelenik meg ősi hiedelmeinkben.

Bíró Lajos mesélt a tündérhit különleges mesevilágáról. Kalló Ede: Tündareosz c. műve segít rálátni a spártai király legendáján keresztül a Fehér ló kultuszra, a napból származtatott nép hiedelemvilágára.
Az ácsolt láda eleinte faláda, később kerámialáda négy szarvdíszítéssel, őrizve a bika kultusz emlékeit. Míg később kőből faragott ládák voltak, melyek utaltak a föld és ég közötti mély kapcsolatra, hiszen a nap, a hold a csillagjelek ábrázolása is rá került. Az emberi élet legszentebb eseményei alakították az őstörténetet.
Hallhattunk az Árpád-sáv valódi eredetéről, mely királyi jelképként, a tűz őrző bíbor, a vér – bor párhuzama. Abban az időben a két szín, a fehér és vörös, elválaszthatatlan volt egymástól. Együtt a misztikus újjászületést jelképezték.

A lányok ünnepi gyöngykoronája, a párta is szóba került, melyet félhold alakban, ezüst, fehér gyöngyökkel készítettek el.
Végezetül Bíró Lajos a kerekegyházak, körtemplomok építészeti hagyományairól beszélt. Kiemelte a rotunda, a karélyos építészeti hagyomány jelentőségét, melyekben megjelentek az életfa motívumok is. Lejegyezte: -dite –

Aktuális lapszám: http://www.varosivisszhang.hu/?page_id=30031  A megújult E-Könyvtárban: 
bit.ly/3zOKySi

Ez a bejegyzés 2024 10 13 10:44-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Szabadidö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.